Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)
Bevezetés
3 képezik, mi áltíá ezek szivacsos , folyadékok által könnyen áthatolható tömeggé válnak. 2. A test folyékony alkrészei majdnem 4A-t képezik a test összes súlyának és ezeknek legnagyobb része ismét viz, mely vagy szabadon jő elő minden folyadékben és más anyagok csekély részével Összekötve áthatolja a tömör részeket, vagy pedig ezekhez van kötve és igy különböző mennyisége szerint határozza meg azok puhaságának, nyulé- konyság- s hajthatóságának , szin-, átlátszóság-, nehézség- és térfogatának különböző fokát. 3. A test légnemű alkrészei. a) Egészen szabadon és nagyobb mennyiségben csak nyílt űrökben mint a légutakban (száj, orr, gőgiir, légcső, hörgők és a tüdő légsejtjei), a bélcsőben és fülben (dobiir, Eustachféle kiirt csöcssejtek és külhalljárat) fordulnak elő. E légnemek miudig kevertek és mind minő- mind mennyiségük folytonos változásnak (időszakinak a légutakban, esetlegesnek a bélcsőben) van alávetve; végre vagy külről hozatnak a testbe vagy pedig magában a testben képez- tetnek p. az emésztésnél. — b) Kötve (mintáz ásványvizekben) előjönnek légnemek folyadékokban p. a vérben. — Vegyileg egyesülve részint egymással , részint tömör, vagy folyékony részekkel a légnemek a test minden képletét alkotják. — c) Gőzök légnemekkel egyesülve mindazon helyeken találhatók, hol maguk a légnemek. \ bonctan egyes ágai. 1. Csonttan — osteologia — ez ama része a bonctannak, mely a testnek azon részeit ismerteti meg. melyek keménységük-, merevségük- és tömörségüknél fogva a test alapját teszik, az életre fontos szervek számára űröket alkotnak és emeltyű-meg támaszokból álló, mozgékony erőművezetet képeznek. 1
