Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - B) Vérerek
II. fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései. 56 Kis verőerek ilyenkor gyakran kanyargósakká válnak — aneurysma serpentinum; — ha a tágulat mellékágakra is kiterjed, aneurysma racemoáumról szólunk. Az aneurysma képződését tehát megelőzi valami, ami az érfal ellenállóképességét és rugalmasságát csökkenti és azt a vérnyomással szemben engedékenyebbé teszi. Ezen jelenségek okaként különböző tényezőket vettek figyelembe. Tekintetbe jön a közönséges atherosclerosis, esetleg némely esetre nézve az érfal traumás sérülése, sőt a tunica media egyszerű sorvadásos folyamataival is próbálták magyarázni az aueurysmák keletkezését. Úgy látszik azonban, hogy az esetek túlnyomó számában a fentebb leirt «kérges atherosclerosis» hozza létre az aneurysmát. Az a tény, hogy az aneurysmák fő előfordulási helye az aorta 465. ábra. Mesaortitis. Az aorta descendens thrombustömegekkel telt, körülírt aneurysmája. kezdeti része, összhangzásban van azzal a ténnyel, hogy a jelzett érelváltozás e helyen a leggyakoribb. Az a körülmény, hogy a kérges athero- sclerosisnál éppen a media van különösen erősen elváltozva, anélkül, hogy ezt az intima, mint a közönséges atherosclerosisnál, megvastago- dások, mészlemezek stb. által kompenzálná, azt is érthetővé teszi, hogy az ily módon elváltozott érfal éppen kiöblösödésekre inklinál. Az is, hogy az aneurysmák oly gyakran jelentkeznek a fiatal korban, ellene szól a közönséges atherosclerosisból való származásnak, ellenben a kérges alakból való keletkezés mellett bizonyít (1. ottan). Az utóbbinak oka az esetek túlnyomó számában a syphilisben keresendő, és emiatt ezt kell tekintenünk az aneurysmák főokának is ; ezt a tényt klinikailag már régóta ismerik.
