Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - B) Vérerek
48 II. fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései. typusosan fellépő megbetegedést, mely egyrészt regresszív elváltozásokban, másrészt proliferatióá folyamatokban nyilvánul. Az előbbiekhez tartoznak az «atheromás» képződmények, amelyeknél az elfajulásos folyamatok állnak előtérben. Ilyenkor sárga foltokat látunk, amelyeknek megfelelően bemetszve lágy, sárgás, gyakran kifejezetten véresen színeződött, főként zsíros detritusból álló bomlásos tömeget találunk, amelyben majdnem szabályszerűen cholesterintáblák (1. I. k. 60. lap) mutathatók ki — aatheromai). Másrészt a megvastagodott intima belső felszíne is gyakran érdes, ami vagy az endothelréteg hiányán vagy mélyebbre terjedő szétesési folyamatokon alapszik, avagy oly módon képződött, hogy a mélyben keletkezett széteséses gócok az érlumenbe áttörtek. Ily módon keletkeznek néha igen kiterjedt fekélyes hiányok, atheromás fekélyek, amelyek szabálytalan csipkés alakban jelentkeznek; alapjukon detritustömeg van, úgyszintén a rendesen lapos, gyakran nagyobb terjedelemben alávájt széleiken. Gyakran throm- bussal vannak befedve (1. alább). Meszes lerakódásokat, gyakran nagyobb mész- lemezeket is találni bennök. Másrészről proliferációs folyamatok láthatók, amelyeket lapos, valamennyire kiemelkedő, körülírt, ritkán diffúz rostos lemezek képződése jellemez — sclerosis. Mivel burjánzásos és elfajulásos folyamatok egymás mellett találhatók és azok a verőereken kívül a gyűjtőereken is előfordulnak, az atherosclerosis elnevezés (Marchand) megfelelőbb, mint az arteriosclerosis, melyet még a közelmúltban is általánosan használtak. 455. ábra. Az arteria mesenterica atheromatosisa. A adventitia, M muskularis, ettől befelé az intima; ez s-nél rostos, a. cr-nál pedig apró- sejtesen beszűrődött, c-nél szétesési üregek, k, ki mészlerakodások. Ha meg akarjuk érteni azt a folyamatot, amely ezen igen gyakori érelváltozásnak alapjául szolgál, úgy (Jores és Aschoff-fal) az erek normalis viszonyaiból és pedig azon elváltozásaikból kell kiindulnunk, amelyek a különböző életkorokban bekövetkeznek. Ugyanis a fiatalkorban fiziológiai intimamegvastagodás jön létre. Ez a belső rugalmas lemez hasadásán alapszik, amelynél a hyperplasiás rugalmas rostok a közös rugalmas lemeztől elválnak (Jores). Ez addig tart, amíg a test növekedésben van. Ezt a periódust emiatt növekedési periódusnak (az érelváltozások emelkedő periódusának) lehet nevezni (Aschoff). Ily módon az erek tágulnak és hosszabbodnak és rugalmasságuk mégis ugyanazon a fokon marad, míg rugalmassági ellenállóképességük még fokozódik is. Ez a periodus két évtizedig tart, ezután két évtizedes nyugalmi időszak következik, amikor a teljesítőképességük tetőfokán álló erek az állandó vérnyomásnak ellent tudnak állni. Már a 40-es években kezdődik a kopási korszak (az érelváltozások leszálló periódusa). Ezen elváltozások közül elsődleges a zsíros elfajulás az intima rugalmas-izmos hosszrétegének elasticájában.
