Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - A) Szív- és szívburok
A) Szív és szívburok. 07 o / atherosclerosis, thrombosis vagy különösen embolia által okozott elzáródása a szív hirtelen megállásához (szívbénuláá) vezethet. Ez különösen akkor lordul elő, ha a többi nagy koszorús ér és evvel összefüggően a szívizomzat is már általánosságban beteg. Mivel az atherosclerosis gyakrabban támadja meg a bal koszorús eret, mint a jobb oldalit és mivel a bal koszorús verőér (ramus descendens) egyedül látja el a bal kamra elülső szemölcsizmát (míg a bal kamra hátsó szemölcsizmát és a jobb kamra nagy elülső szemölcsizmát mindkét koszorús ér táplálja), könnyen érthető, hogy legtöbbször a bal kamra elülső szemölcsizmában találhatók infarktusok és hegek. A viszonylagosan kedvezőtlenebb érellátással függ össze a szemölcsizmok, valamint a szívcsúcsnak hajlamossága efféle megbetegedésekre. Azonkívül gyakran találunk kötőszövetes elkér- gesedéseket a pericardialis zsírszövet alatt, tehát közel a felszínhez. Az említett helyeken fordulnak elő leggyakrabban az atheroscle- rosison stb. alapuló, úgyszintén a myocarditises, tehát a tulajdonképeni gyulladásos gócok is. A szívizomzat nak hevenyed gyulladása, myocarditis acuta, létrejöhet közvetlenül peiicardi tishől vagy endocarditishől, főként ennek fekélyes alakjából, vagy pedig embóliád úton, a véráram közvetítésével — az utóbbi különösen fertőző betegségeknél, első sorban diphtheriánál fordul elő. Friss esetekben a gyulladásos területen az izomrostokat szemcsés, vagy zsíros elfajulás vagy elhalás, vakuolás és rögös szétesés állapotában találjuk, a közti szövet pedig leukocytákkal beszűrődött. Ilyen gócok puszta szemmel nézve szürkésfehér vagy sárgás, elmosódott foltoknak látszanak, amelyek az izomzatot csíkok alakjában szövik át. Ezek a szivet a legkülönbözőbb helyeken rendszerint diffúzán hatják át, ritkán szorítkoznak a szívnek csak egy bizonyos részére. Amennyiben a gyulladás a véráram útján jött létre, gyakran a verőérágak emboliás elzáródásával és fehér vagy vörös infarktusok (1. fent) képződésével van egybekötve. Más esetben a myocarditisnek genyeá jellege van; a szív izomzatában nagyobb számú tályog különösen pysemiás általános megbetegedéseknél fordul elő. Ilyen myocarditisek vagy genyes gócok szívátfuródáshoz vezethetnek. Ha a szívizomzat hevenyés gyulladásos folyamata meggyógyul, akkor 448. ábra. Myocarditis chronica («szívkérgesedés») (Mp). m ép izomzat, b rostos, kérges kötőszöveti kötegek.
