Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - A) Szív- és szívburok
38 II. fejezet. A vérkeringést szervek megbetegedései. itt is sarjszövet keletkezik, mely lassanként kérgeáedésbe megy át; az utóbbi hasonlít az infarktus és elsődleges elhalás okozta kérgesedéshez (448. ábra, 1. I. k. 116. 1.). Gyakran az ily kérgesedések, amelyek az endocardiumról tovavezetett gyulladásból képződtek, a belső szívhártya hasonló kérge- sedéseivel állnak összefüggésben vagy a gyulladásos billentyűk közelében fekszenek. A szívizom ilyen kérgesedéseit myocarditis fibrosa végeredményének is tartják. De, mint láttuk, ilyen kérgesedések más módon is keletkezhetnek, azaz nem tulajdonképeni gyulladás alapján, hanem a koszorús erek arteriosclerosisa által feltételezett ansemiáselhalásokkövetkezményekép. Más esetekben oly folyamatok jönnek létre, amelyeket mint diffus fibromatosist foglalhatunk össze, amennyiben ezeknél a szív izomzata igen számos, apró, kérges csíkoktól, vagy pedig majdnem egyenletesen van kötőszövettől áthatva, úgy hogy a szív izomzata néha sajátságosán szívós, anélkül, a hogy kötőszövet megszaporodása különösen szembe- ötlene. Ilyen elváltozások azáltal jönnek létre, hogy kisebb izom- részletek vagy elszórtan fekvő rostok nagyobb számban és kiterjedésben tönkremennek és kötőszövet állal pótoltatnak. Az ilyen alakok részben a koszorús erek kiterjedt megbetegedésére vezethetők vissza, ami által itt- ott a vérellátás elégtelenné válik és egyes rostok elhalnak, másrészt méreghatásra (nikotin, ólom, alkohol), ismét más esetekben mechanikai tényezőkre, izomrostok vongálására és elszakadására, ami a kamráknak billentyűbajok okozta tágulatánál és túltengésénél, a szívfal túlerős megfeszülése folytán következik be; nevezetesen a szemölcsizmok csúcsa mutat ily esetekben igen gyakran inas elfajulást. A ázívfal gyengülése következtében, amelyet a legtöbb eddig tárgyalt folyamat létrehozhat, a szív a ránehezedő vérnyomás miatt a gyengült helyen kiöblösödik, megvékonyodik és részben kifelé domborodik; ilyenkor szívaneurysmáról beszélünk. Ez csatlakozhat hevenyés gyulladásos vagy egyszerű myomalaciás folyamathoz, különösen akkor, ha a szívfal endocarditise az izomzatba mélyen beterjedő fekélyképződéssel jár (akut ózwancurysma) és a szív átfuródására vezethet. Idősült szivaneurys- mdk analóg módon jönnek létre oly helyeken, ahol a szívizom régi regresszív elváltozások és kérges, kötőszövetes átalakulás folytán ellenállóképességét elvesztette, nevezetesen tehát a szív verőereinek sklerozisánál. Leggyakrabban fordulnak elő krónikus szívaneurysmák a bal koszorús verőér le44Sa. ábra. Kérgesedés a szívizomzatban. A tönkrement izomrostok helyére kötőszövet lépett, amely gömbsejtekkel beszűrődött.
