Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - I. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai - III. Vérzés. Haemorrhagia
18 1. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai. dési hajlamot tapasztalunk. A vér az elzáródás, illetőleg az akadály helyétől fokozott mennyiségben folyik a környezet ereibe. Ez a kollateraliá bö- vérüáég (v. ö. a 11. o.) valamely értörzs elzáródása után azon ágakban fejlődik ki, melyek az akadály előtt erednek, ha pedig páros erek közűi válik valamelyik átjárhatatlanná, a másik oldal megfelelő érpályáin áll be. Az egyik karotis lekötése után az agyvelő a másik karotis és az arteria vertebra- lisok révén annyi vért kap, mint amennyit rendes viszonyok közt. A cru- ralisnak a comb közepe táján történt lekötése után az arteria profunda femoris kitágul és anasztomozisai által a femoralis alsó ágaihoz ismét elegendő vért juttat. Az aorta lekötése után a vér részben a kitágult arteria mammaria internákon és a velők összefüggő arteria epigastricá- kon át folyik az alsó végtagokba. Ez esetekben tehát hasonló folyamat jelentkezik, mint mikor a vénák válnak átjárhatlanokká, vagyis kollateraliá oérkeringéó, amely a vért kerülő útakon juttatja a szervekhez. Persze sok esetben kérdéses, vájjon a kollateralis vérkeringés elégséges-e az illető szervek táplálására. Ez nemcsak az illető területen levő kollate- ralisok számától, hanem azok tágulási képességétől, tehát egészséges, vagy beteg állapotuktól és végül a szív erejétől is függ. Ezekre a viszonyokra az emboliás infarktus tárgyalásánál körülményesebben fogunk kiterjeszkedni. Ha nem szüntetjük meg a szegényvérűséget, úgy a táplálék és oxygen odaoitele megszűnik, egyben bomláói termékek Halmozódnak fel, mivel ez utóbbiak a verőeres áramlás megszűnte miatt nem szállíttatnak el. Ily módon műkődéázavárok jönnek létre. Érzékeny szervek azonnal beszüntetik működésüket ; példa erre a lábszár bénulása a Stenáon-féle kísérletnél (az aorta lekötése az ágyéki gerincvelő ischaemiáját vonja maga után). Funkcionális természetű zavarok már a szegényvérűség enyhébb fokainál is támadhatnak ; az agyban öntudatzavarok, más esetben izgalmi állapotok (görcsök) is ; a bőrben csökkent érzékenység (analgesia), izgalmi állapotok mellett (a musculi arrectores pilorum összehúzódása, libabőr) A kezdetbeli túlizgalom után csökkent reákcióképesség, az anyagcsere alábbhagyása következtében regresszív folyamatok, elzsirosodás stb. jönnek létre. Ha a vértelenség tartós és teljes, akkor a szövetben elhalás, anae- niiáó nekroáiá következik be. III. Vérzés. Haemorrhagia. Vérzéá, haemorrhagia alatt vérnek, még pedig különösen vörös vérsejteknek a vérpályából való kilépését értjük. A folyamatot extravaáatió- nak, a kilépett vért extraoaáatumndk (vérömleny) is nevezzük. Egyes szervek vérzéseit külön névvel jelöljük : az orrvérzést epiátaxiá- nak. a gyomorvérzést, melynél a vér többnyire hányás által üríttetik ki, hcematemeáiánek hívjuk. A tüdő vérzése, melynél a vér részben köhögés útján távozik, a hcemoptoe; a vese vérzését, illetve vörös vérsejteknek a vizeletben való megjelenését haematuria néven ismerjük (ellentétben a híemoglobinuriával, melynél csak oldott haemoglobin testi a vizeletet
