Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - I. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai - III. Vérzés. Haemorrhagia
III. V érzés. Haemorrhagia. 19 vörösre) ; a méhbe vagy a méhből történő vérzés : a metrorrhagia. A here cavum vaginale-jában létrejövő vérzést hcematocelének nevezzük. Erősebb vérfelhalmozódás a szívburokban hcematopericardium, a mellüregben pedig hcematotliorax névvel jelöltetik. Agyvérzés, mely az agy működésének hirtelen megszűnésével jár, apoplexiának neveztetik. Más elnevezések a vérzés külső tulajdonságaira vonatkoznak : így apró lapos vérzések a bőrben, savós hártyákban és nyálkahártyákban petechia, ill. echymoáiá, nagyobb vérkiömlések a bőrben, különösen ha a vérfesték bomlása folytán különféle színárnyalatokat vesznek fel, óugillatio vagy ónffiióio (véraláfutás) nevet viselnek. Tömeges vérzések, melyek a felüle3. ábra. Vérzés a Varolhidban és kisagyban. Cruveilhier, Anatomie pathologique du corps humans. tét elődomborítják és különösen olyanok, melyek kötőszöveti képződmények által eltokoltatnak, vagy kötőszövet által körülzárt helyen jönnek létre, hcematomának neveztetnek. Végül a vérző ér faja szerint megkülönböztetünk verőereá, gyiijtőereó é.s hajóaálereá vérzéseket. Ha egyidejűleg sok kis ér vérzik, akkor parenchymáó percedről beszélünk ; ilyent tapasztalunk pl. sebfelületeken, előrement vértelenség után másodlagos verőeres fluxio hatásaként. A vérzés keletkezési módja szerint két alakot különböztethetünk meg: I. Az érfal durvább sérüléseiből, pl. beszakadásából származó vérzést szorosan vett (érszakadással járó) hoemorrhagidnak nevezzük. Ez létrejöhet 1. külerőszaki behatás, trauma folytán, 2. a vérnyomás túlságos fokozódása, tehát belülről ható ok következtében ; 3. az érfal nagyfokú 2*
