Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - I. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai - I. Lokális bővérűség. Hyperaemia
I. Lokális bővérű ség. Hyperaemia. 15 A pangásos területek jellemző képet mutatnak. Mivel a vér gyűjtőeres pangás esetén hosszabb ideig van a szövetekkel érintkezésben, ennélfogva több oxigént ad le és több szénsavat vesz fel. Ezáltal a vér és a bővérű területek sötétvörös, cyanosisos színt kapnak (cyano ói á—\iéVkór). Általános cyanosis általános pangás mellett, mint szívbajnak vagy szívgyengeségnek következménye, már az élőn észrevehető, különösen a perifériás részeken, kéz- és lábujjak végén, továbbá a külsőleg látható nyálkahártyákon. Erősen megtelt vénaelágazódások a halál után még jobban előtérbe lépnek, mivel az érteltség a postmortalis hypostasis által még nagyobb lesz. (L. a 8. old.) Pangásos területek gyiijtőereiben a nyomás emelkedett, mivel ez a verőerekről a vénarendszerre vitetik át. Ilyenkor a gyüjtőereken sokszor lüktetés észlelhető. Gyűjtőeres pangásban levő terület hőméróéke környezeténél hűvösebb, ami az áramlás lassúbbodásával fokozódó hőleadásnak tulajdonítható. A szövetek öóózedlldáa ebben az állapotban tömöttebb. A pangásos bővérűség következményei többnyire súlyosabbak, mint, a verőeres hypersemiáé. Természetesen a bővérűség következményei különbözők aszerint, hogy a vér elfolyása teljesen megszűnik vagy csak meg van nehezítve. Az itt fellépő keringési változásokat illetőleg mindenekelőtt kísérletek nyújtottak felvilágosítást. Normalis vérkeringés mellett a kisebb erekben a vörös vérsejtek főleg a lumen közepén, az ú. n. tengelyáramban haladnak. Kijebb vörös vérsejtek nélküli plasma áramlik, ez az ú. n. plaámdó ózélzóna. Ez utóbbiban mozognak kivált- képen a fehér vérsejtek is, még pedig jelentékenyen lassúbb tempóban, mint a vörös vérsejtek. A tulajdonképeni hajszálerekben, melyeknek keresztmetszetén esak egy vérsejt fér el, egyenként sorban egymásután haladnak a vérsejtek. Ha a gyűjtőeres vér elfolyása hirtelen meggátol- tatik. mint azt pl. a békánál a vena femoralis lekötése által előidézhetjük, úgy az első következmény az lesz, hogy nyomdáemelkedéó áll be a pangásos területen, mivel a verőerek továbbra is új vértömegeket szállítanak. A nyomás addig emelkedik, míg a verőeres nyomás közepes magasságát eléri. A pangásos terület ereiben legelőször áramlassúbbodás, azután lüktető mozgás, végre minden diastole idején a vér visszanyomulása (ccmouvement de va et vient») következik be. A gyüjtőerek erősebb meg- telődése esetén eltűnik a plazmás szélzóna, mivel a vérsejtek teljesen kitöltik a lument és így az érfalhoz is hozzáfekszenek. Végre szorosan egymás mellé kerülnek és összetapadnak úgy, hogy határaikat többé nem lehet megkülönböztetni. Ilykép homogén vörös vérliengerek keletkeznek, melyekben leukocyták csak itt-ott láthatók színtelen gömbök alakjában. Ezt az állapotot vénás stasisnak hívjuk. A nyomás emelkedésével a tranóóu- datio, azaz a vér folyékony alkatrészeinek átszivárgása az érfalon keresztül jelentékenyen fokozódik. Bizonyos idő múlva egyes, végül számos vörös vérsejt préseltelik át az érfalon és pedig ott, hol a hajszálér egyes endo- thelsej tjeinek határán nagyobb mennyiségű lágy ragasztóanyag van. A hajszálér feszes megtelődésénél az endothelsejlek közli összefüggés meglazul s tágabb sejtközök (ótomata) támadnak, melyek ugyan nyúlós anyaggal ki vannak töltve, hanem ez a vörös vérsejteket átereszti. Ezt a folyama-
