Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - I. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai - II. Lokális szegényvérűség. Anaemia
16 /. fejezet. .1 szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai. tot diapedeáiánek nevezzük. Ezáltal tehát a transsudatum véreddé (haemor- rhagiás) válik. A vörös vérsejtek kilépése csak hajszálerekből és kisebb gyüj tőerekből történik, nem pedig verőerekből. Tiszta vérzéáek is létrejöhetnek ily módon. Teljes és tartós gyűjtőeres stasis a vér és szövetek közti gázkicserélődés megszűnéséhez — adphyxiához — és a táplálkozás megszűnte következtében elhaláshoz, a pangásos terület nekrozidához vezet. A gyűjtőeres bővérűség gyakorlatilag leginkább előforduló eseteiben, nem a vérelfolyás teljes megszűnésével -— stasis —, hanem ennek csak többé-kevésbé kifejezett megneliezzülédéxe 1 találkozunk. Ebben az állapotban ugyan éppen úgy létrejön a pangásos területen a nyomásemelkedés, az erek kitágulása és enyhe véres transsudalio, azonban a legsúlyosabb következmény, a pangásos terület elhalása, elmarad. Végeredményben az egyensúly a vér oda- és elfolyása között ismét helyreáll, azaz a verőereken éppen annyi vér áramlik oda, mint amennyi a vénákon visszafolyik, mi mellett a pangásos terület továbbra is bővérű és benne a vérnyomás emelkedett. De a pangás magasabb fokainál az oxygenhiány, illetőleg a szénsav felszaporodása miatt ilyenkor is működési zavarok állanak elő (az agy gyűjtőeres bővérűségénél szédülés és lehangoltság, a tüdő és vese hyp errem iáján ál dyspnoé, illetőleg albuminuria). Az érfal is elváltozást szenved; többnyire az endothelsejtek elzsirosodása következik be. Idült pangás esetében a kitágult hajszálerek nyomása és a rossz táplálkozási viszonyok érzékeny részek, pl. a máj, ú. n. pangádod doivadádát okozhatják. A kisebb gyűjtő- és hajszálerek kitágulása és vérrel való túltelődése a környező kötőszövetet keményebbé is teszi; az utóbbi a szervek nemesebb sejtjeinek sorvadása után esetleg meg is szaporodik. A pangásos szerveknek kékes-vörös színük mellett feltűnő eme tömöttsége induratio cyanatica névvel jelöltetik. Végül mint kísérőjelenséget gyakran találunk pigmentlerakódásokat, melyek a pangásnál sokszor létrejövő diapedesises vérzések maradványai (1. fent). Pangásos hyperaemiát mesterségesen baktériumos megbetegedéseknél gyógyítás céljából idéznek elő. A hatás a szöveteknek olyan anyagcsereváltozásán alapszik, mely a baktériumok létfeltételeinek kevésbé kedvező. II. Lokális szegényvérűség (vérszegénység). Anaemia. Eltekintve az egyes szervek azon vérszegénységétől, mely az általános anajmia részjelensége (1. II. részt, első fejezetet), a lokális szegényvérű- ség=amemia — ha nagyfokú, idchaemiának is neveztetik — azáltal keletkezik, hogy a vér akadálytalan visszafolyása mellett a verőeres vér oda- folyása csökken vagy megszűnik. Csökkent szívműködés — mint az előbbi fejezetben láttuk — nem okoz a szervekben szegényvérűséget, bárha a vér odafolyása kevesbedett is, hanem a gyűjtőeres vér elfolyásának gátoltsága miatt éppen ellenkezőleg pangásos bővérűség jön létre. Amemia különböző okokból keletkezhetik: 1. Ha valamely szervre oly erős külső nyomád hat, mely a verőere-
