Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - IV. fejezet. A szövetek zavarai daganatszerű növekedés folytán (daganatok) - Az egyes daganatalakok - D) A daganatok páthogenesise és aetiologiája
258 IV. fejezet. A szövetek zavarai daganatszerű növekedés folytán. Az előbbiekben kissé részletesebben tárgyaltuk a daganatok keletkezésére nézve felmerült nézeteket, mert hiszen különösen fontos fejezetről van szó, de mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy mennyire tökéletlen a tudásunk ezen a téren; mindezen fejtegetéseknércsakis elméletről vagyis inkább több theoria egybefoglalásáról van szó. E leírásból azonban az a fontos alaptétel vezethető le, hogy a daganatoknak, különösen a karci- nomának nem egy, hanem valószínűleg számos oka van, mert hiszen a burjánzásra való hajlam kiváltása a legkülönbözőbb módon létrehozható. Sőt még baktériumok és protozoák közreműködése is elképzelhető, csakhogy nem kell éppen specifikus kórokozókra gondolni és azok nem is a daganatot hozzák létre, hanem csakis belső sajátosságok kiváltó okai. A sok oldalról végzett állatkísérletek sem jártak eddig a daganatképződést illetőleg kézzelfogható eredménnyel. De sikerült egyik állatról a másikra daganatokat átvinni, amelyek bizonyos tekintetben áttételeket is hoztak létre és emellett Jensen, Ehrlich—Apolant és mások állati daganatokon eszközölt vizsgálatai fontos eredményekre vezettek, még pedig elsősorban a daganatok továbbnövekedését és elterjedését illetőleg ; itt csakis egyes pontokat érinthetünk. A vizsgálat főleg egerek és patkányok (valamint kutyák) karcinomáira, sarkomáira, chondromáira és vegyes daganataira terjedt ki. A daganatok csakis egészen közel rokon fajokra vihetők át. Legtöbbször az egerek emlőrákjával kísérleteztek. A virulentia az átvitelnél mesterségesen fokozható vagy csökkenthető. A daganatok morphologiailag változóan viselkednek. A legérdekesebb bizonyára az, hogy az esetek egy sorozatában a karcinomákban (valószínűleg a karcinomasejtektől termelt anyagok behatására) önként sarkomák keletkeztek és ezek a daganatok tiszta sarkomákká fejlődtek tovább. Daganatok keverékeiben az egyes komponensek különböző fejlődési képességet és bizonyos előkezelések után különböző ellenállási képességet mutatnak. Valódi vegyes daganatokat lehetett így létrehozni. Különösen fontosak a kísérletekből az immunitásra nézve (főleg az általános immunitásra, ritkábban a specifikusra) levonható következtetések, különösen az Ehrlichtő 1 elnevezett athrepsiás immunitásra vonatkozólag, amely összefügg a sejtek aviditásával bizonyos növekedésre ingerlő és tápláló anyagokkal szemben. Gyógyítási kísérletek is folyamatban vannak e téren. De az állatok daganatai lényeges pontokban különböznek az emberekéitől. Ezért ama kísérletekből — bármily dagyjelentőségűek is — egyelőre csak nagy óvatossággal lehet következtetéseket vonni az emberi daganatok hasonló viszonyaira. Függelék: A nyirok- és vérképző szövet daganatszerű elsődleges burjánzásai. A daganatokkal kapcsolatban tárgyaljuk a vér- éá nyirokképző az érvekből kiinduló, a tumorokhoz közelálló képződményeket is. Itten egyrészt a csontvelő jön tekintetbe, mint vérképző szerv, másrészt mint lymphatikus apparatus a nyirokszövet minden lelhelye, tehát a nyirokcsomókon és a thymuson kívül a tonsillák, a nyálkahártyák és nagy mirigyek nyiroktüszői, a lép és végül a csontvelő is. Mindezen szöveteket mint «nyirok-apparatust» együttesen kell összefoglalni. Az itt tárgyalandó megbetegedéseket a részletes részből vesszük ki, még pedig azért, mert legtöbbször a test nagyobb részét és a szövetek nagyobb sorozatát támadják meg. Bár nagy fontosságúak, mégis csak egész röviden tárgyalhatok itt, mert elhatárolásuk, elnevezésük és a rendszerben való helyzetük még nagyon eltérő megitélés alá esnek. Ide tartoznak a leukämia és pseudoleukämia különböző alakjai, az ú. n. Hodgkin-féle betegség, a lymphosarkomatosis, továbbá a myeloma és a chloroma. Ezen betegségek egy része átmehet egymásba, de mégis jelentékeny különbségek vannak köztük. Csakis a legfinomabb sejtstruk- turát, a sejtekben levő apró szemcséket is feltüntető festési eljárások tették lehetségessé a csoportosítást. Az itt szóba kerülő betegségek, amelyek
