Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
63 1885. év végéig 523-ra szaporodtak is fel, ez a szám még mindig nem nyújtott a tagsági dij leszállítása mellett, az egylet fenállására, elég erős alapot. Tiszteletbeli tagjai közé választotta az egylet Waldheim Antal-i a bécsi gremium és Van Baztelaer-i a brtiszszeli congressus elnökét. Az 1888. évvel letelt az a hat éves cyklus, a melyre az egyleti tisztviselői megbízatásukat nyerték. A junius 4-ére összehívott közgyűlésnek tehát egyik fontos mozzanata a tisztviselők megválasztása volt. Úgy a központi igazgatóságba, mint a tisztviselői karba jórészt ugyanazok a tagok jutottak be ismét, a kik az előző hat évben az egylet vezetői voltak. Elnökké Csávássi Kiss Károly-t, alelnökivé Zbóray Béla-1, pénztárossá Urhann József-et, titkárrá Rohrbach Antal-i választotta a közgyűlés. Közp. igazgatósági tagok lettek: dr. Jármay Gyula, Frumm István, Eiszdorfer Gusztáv, Török József, dr. Molnár Nándor, Wim- merth Károly, Moldoványi Sándor, Kriegner György, Radulescu György, Vlassek Ede, Paksy Béla, Filó János. Póttagok pedig: Netzasek Adolf és Trsz- tyánszky Kálmán. Változások állottak be a járásigazgatók körében is. A 18. járás elhunyt igazgatójának Say Rezső-nek helyébe Dieballa György, a 9. járásban Kalmár Bertalan helyébe Gärtner Kálmán aligazgató, a 7. járásban Berkó István helyébe Margótsi János léptek. A 4. járás igazgatója Kosztyik János és a 23. járás igazgatója Binder Gusztáv 1888.
