Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
64 állásukról szintén leköszöntek, de a tagok kérelmére ismét elvállalták járásuk vezetését. Dr. Fabinyi Rudolf és dr. Bókay Árpád kolozsvári egyetemi tanárokat, növendékeink szakoktatásában és általában a magyar gyógyszerészet érdekében kifejtett buzgó munkálkodásukért a 21. járás ajánlatára, az egylet tiszteletbeli tagjaivá választották meg a közgyűlésen és nekik ezt a határozatot el- ismerő-okirat kíséretében megküldötték. Az egylet tagjainak ama lassú bár, de folytonos szaporodása, a melyről az előbbi évek történetéből meggyőződhettünk, az 1888—1890. év közötti « bienniumban is meg volt. Az 1889. év végén a pénztári kimutatás szerint 578 tagja volt már egyletünknek. Tagadhatlanul kisebb része volt ez a szám még mindig hazai gyógyszerészeinknek, de a folytonos gyarapodás mégis a mellett bizonyít, hogy el fog jönni még annak az ideje is, hogy kartársaink valamennyié be fogja látni a közös egésszé szervezkedés szükségességét és felhagyva közönyével, minden ellenirányú törekvés daczára is, egyesült erővel siet majd az egylet támogatására. Az 1889. év augusztus hó 30-án tartott igazgatósági ülésen előrehaladt korára való hivatkozással visszavonult Csávási Kiss Károly az egyleti ügyek vezetésétől és benyújtotta lemondását. Attól az időtől kezdve Zboray Bíla alelnök, mint elnökhelyettes állott az egylet élén. 1889.
