Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

59

országos egyletünknek nem volt közgyűlése, az 1884. évben junius 30-án tartott közgyűlésen tehát két évi működésükről számoltak be az egyleti tisztviselők és két év alatt összegyűlt kérdésekben döntöttek a gyűlésre feljött kartársaink.

Az újonnan szervezett jogtanácsosi állás betöltését a legutolsó közgyűlés az egylet igazgatóságára bízta. A megbízásnak az igazgatóság Korányi Adolf fővárosi ügyvédnek a jogtanácsosi tiszttel való megbízatása által tett eleget. Korányi az ajánlatot elfogadta és a központi igazgatóság intézkedését az 1884. évi közgyűlés is megerősítette. A járásigazgatók sorában az eltelt két év alatt ismét a következő változások állottak be: A 2. járásban Katona Zsigmondi mint már említettük, újból elfogadta az elnökséget, a 3. járás igazgatója lett Buzáth Lajos, aligazgatója- Bolemann István, a 6. járásban igazgató dr. Szabó Gyula, aligazgató lett Liszka József, a 7. járásban Bolemann Ede lemondása folytán Göllner Ede-t választották meg járásigazgatónak, de ez a tisztséget el nem fogadta, helyette tehát Berkó István aligazgatóra bízták a járás vezetését. A 9. járást újólag szervezték és az igazgatósággal Kalmár Bertalan-t, az aligazgatósággal pedig Simon Bélá-X bízták meg, a 10. járásban a lemondott Héder Lajos igazgató helyébe Lám Sándor-i tették, a Becher Emil visszavonulása óta rendezetlen 13. járás újjáalakítását Tárczay István igazgatóra és Faykiss József aligaz-