Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

60

gatóra bízták. A 19. járás elhalálozott igazgatója Kiss István tisztének betöltésére Plachner Nándor aligazgatót kérték fel, a 23. járás igazgatóját Binder Gusztáv-oi újabb három évre megválasztották, végül pedig a központi igszgatóságban Fanzer Antal és Egressy Rezső helyét Wimmerth Károly és Radulescu György fővárosi ügyfeleinkkel töltötték be.

A járások rendezése alkalmából a járási igazgatókkal egyetértve egészen újból szervezték a 3.,

5., 6.. 8., 9., 13., 17. és 19. járásokat, az erdélyi

21., 22. és 23. járások területét pedig a járásigazgatók maguk osztották be.

A tagok száma a két közgyűlés közötti időben 437-ről 475-re, összesen tehát harmincznyolczczal szaporodott.

Felemlítjük itt még a titkári jelentés nyomán az egylet által közczélokra kiutalványozott adományokat.

Koszorús költőnk, Arany János emlékszobrára 100 forintot, a hírlapírók nyugdíjalapja javára 200frtot, a szabadság-szobor alapjára 20 forintot, a Rudolf koronaherczeg nevét viselő jótékony-egyesület gyámo- lítására pedig 10 forintot adott a Magyarországi gyógyszerész-egylet.

A közgyűlést megelőző tágasbkörű igazgató- sági gyűlésen dr. Hintz György kolozsvári ügyfelünk elfogadásra méltó indítványt terjesztett elő; a tartozó kegyelet, úgymond, megkívánja, hogy a külföldi egyesületekhez hasonlóan a „Magy. gyógysz.-