Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
56 18öS. dr. Hintz György beterjesztette javaslatát az egylethez. A közgyűlés egész terjedelmében elfogadta a javaslatot és elhatározta hogy az alapszabályokat a belügyminiszter elé fogja terjeszteni. A módosított alapszabályzat értelmében megváltoztatták az egyletnek magyartalan elnevezését „Magyarországi gyógyszerész-egylet“-re. A fontosabb módosítások ezenkívül a következők : Közgyűlést csak minden második évben tartanak, a tisztviselőket pedig hat-hat évre választják. A kerületeket az alapszabály-javaslat mellőzi, csupán a járásokra való beosztás marad meg, a beiratkozás fejében űzetett dijakat eltörölték. Az 1882. év folyamán Katona Zsigmond az I. kerület 2. járásának elnöke lemondott, helyébe Persay Sándor-t választották, a ki azonban nem fogadta el a tisztséget, a járás tagjai tehát újból felkérték régi elnöküket, hogy mindaddig a mig méltó utódot választhatnak helyébe, maradjon meg a járás élén, a mibe Katona Zsigmond készséggel bele is egyezett. Aligazgatóvá a járás Lábos Ferencz-et választotta. A május hóban tartott közgyűlés titkári jelentése még a járásigazgatók között a múlt év óta beállott változásokról a következőkben számolt be: Az I. kér. 3. járásában az elhunyt Köttner Lö- rincz járásigazgató helyett az uj választásig dr. Szabó Gyuia aligazgató vette át az ügyek vezetését. A II. kerület 1. járásában Lucich Géza helyébe
