Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

57

Solcz Rezsőt, aligazgatónak pedig Heinriczi Rezsőt választották.

A II. kerület 3. járásában igazgatóul Bolemann Ede, aligazgatóul Berkó István lettek megválasztva.

Az V. kerület 3. járásában Burányi István igazgató elhalálozásával Kiss István aligazgató állott a járás élére.

Száva Gerő, a VI. kerület 4. járásának igazgatója és Pecker Emil, a IV. kerület 1. járásának igazgatója, szintén megváltak állásuktól.

Ugyancsak a közgyűlésen hozták az egyleti tagok tudomására azt is, hogy a Hintz-íéle alapszabály-módosítást a belügyminisztérium jóváhagyta és hozzáláttak egyúttal a módosítás által előirt változtatások keresztülviteléhez.

Kimondották a kerületek eltörlését, a járások pedig a volt kerületek tekintetbe vételével 1—24. sorszámot nyertek. Nehány igazgató járása területének új rendezéséért folyamodott; ezek óhaját teljesítették, a többi járásokat pedig meghagyták régi kiterjedésükben. Meghatározták az igazgatósági ülésre feljövő járásigazgatók költségtérítményét is, öt forint napidíjat állapítván meg részükre.

Tudjuk, hogy az 1879. évi közgyűlés óta az egyleti tisztviselők formaszerinti megválasztása elmaradt és e helyett a már megválasztott tisztviselők megbízatása közgyűlési határozattal egy-egy évre meghossza obi itatott. Az 1882. évi közgyűlésen a régi