Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
26 felállítására vonatkozó alapszabályzat alkotja. Ezeket a szabályokat nagyobb vonásokban s tartalmukat illetőleg már ismertettük. A gyülekezet minden nagyobb változtatások nélkül magáévá tette és elfogadta azokat. Augusztus hó 29-ére kitűzték a zárógyűlést, 30-án pedig Roth Pál deési gyógyszerész vezetése alatt, Rath Péter, Wagner Dániel cs. Kiss Károly, Scholtz János, Jezovits Mihály, Trajánovits Ágoston és Kiss Ferencz kartársainkból álló küldöttség tisztelgett a belügyminiszternél. A küldöttség vezére tartalmas beszédben ecsetelte a miniszter előtt a magyar közegészségügy és igy a gyógyszerészet elhanyagolt állapotát, megköszönte neki a gyűlés engedélyezését és felkérte, hogy legyen majd tekintettel karunknak a nagygyűlésen hozott és rövid időn felterjesztendő határozataira. Augusztus hó 31-én a még Pesten levő gyógyszerészek pótülésre gyülekeztek össze, a melyen néhány jelentéktelenebb kérdés felett mondottak véleményt. Kinyomatni és a szaktársak között szétküldeni határozták a gyülekezet által megvitatott és igy már törvényjavaslattá vált alapszabályokat, ezután re bene gesta szétoszlottak és megindult mindenki otthona felé. A 29-én tartott záró ülés annyiban érdemel külön felemlítést, mert abban alakították meg az úgynevezett előkészítő bizottságot, a melynek elsőbben ugyancsak az volt a feladata, hogy az alapszabály-tervezetet és reform-javaslatot a budapesti gyógyszerésztestület