Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
27 tagjainak segítségével törvényjavaslattá dolgozza át, de mint a későbbiekben látni fogjuk, országos központi bizottság neve alatt sokáig a vezérszerepet vitte karunk ügyeinek rendezése, jogainak megvédése körül. Tagjai voltak ennek az országos központi bizottságnak a pest-budai gremium vezérférfiain kívül Roth Pál, Katona Zsigmond, Mittermayer Alajos, Muraközy Károly, Nyiry György, Szarka János, Kosztyik János és Scliédy Sándor, utóbbi úgyis mint jegyző. Minden nevezetesebb esemény nélkül telt el az 1868. év. Az orvosok és természettudósok a nyár vége felé Egerben tartott nagygyűlése alkalmat adott ugyan arra, hogy kartársaink egynémely ügyeinkben szükebbkörű eszmecserébe bocsátkozzanak, de oly eszme vagy említésre méltó terv, a mely egyletünket a megalakuláshoz közelebb vitte volna, nem került felszínre. Örvendetesen terjedt azonban a vidékeken, a megyékben az orvosok és gyógyszerészek közötti barátságos egyesülés. Az 1868. évben ismét több ily egyesület lépett életbe, a meglevők működése, közgyűléseik élénksége fenntartották kartársainkban a társulás iránti hajlamot és megóvták az eliszaposodástól az egyesülés eszméjét. A kormány kebelében időközben megindult és a közegészségügy, a magyar gyógyszerészet, az árszabvány és a gyógyszerkönyv ügyének rendezését czélzó mozgalom ismét szükségessé és kívánatossá 1808.
