Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

25

hatásáért. Az engedélyt rövid időn meg is nyerték s az összejövetel napjául augusztus hó 26-át tűzték ki. Augusztus hó 25-én ismerkedési vacsorára jöttek össze a polgári lövöldében ügyfeleink, hogy 26-án reggel már mint jóbarátok egy szivvel, egy lélekkel gyülekezzenek össze az országos értekezletre. Közel 150 fővárosi és vidéki gyógyszerész gyűlt össze tanácskozásra, a kit pedig mulaszthatlan ügyei távol tartottak, az barátai által képviseltette magát. A pestbudai gremium elnöke Fanser Antal nyitotta meg a gyűlést, a mely megnyitás után a gyülekezet elnökévé egyhangúlag Ráth Pétert, jegyzőkül pedig Sztupa Györgyöt és Katona Zsigmondot választották.

Lelkes szónoklatokat mondottak karunk jele- sebbjei a gyülekezetben, a melyek közül meg kell emlékeznünk pár szóval legalább kiváló kartársunk Járinay Gusztáv beszédéről, a melyben mint a „Javaslat“ készítésével még 1863. évben a pesti orvos és természetvizsgáló gyűlésen választott bizottság tagja, azokat az álláspontokat fejtegette, a melyeket a bizottság a javaslat kidolgozásánál szem előtt tartott. A javaslat minden egyes pontja külön-külön megvitatás alá került, nagy részben köztetszésben találkozott, de egyes pontok vitára adtak okot.

Kiterjeszkedik ez a javaslat gyógyszerészetünk teljes rendezésére, a gyógyszerészeti könyvvitel, a taxa és a hazai Pharmacopoea rég vajúdó kérdésére. XII. szakaszát pedig a gyógyszerészi testület (gremium)