Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
24 felhívta ügyfeleinket, hogy dolgozzák ki javaslataikat, küldjék azokat minél előbb be, hogy azután az ország összes gyógyszerészeit lehetőleg Pestre, közös tanácskozásra hiván össze, a beküldött javaslatok felett véleményt mondhassanak. A szétküldött felhívásra sűrűn jelentkeztek a vidéki kartársak válaszai. Biharmegyei gyógyszerészeink nem tartották czél- szerünek, hogy minden gyógyszerész külön javaslatot terjesszen az országos gyülekezet elé, mert az ilyen nagyszámú adathalmaz átnézéséhez és áttanulmányozásához évek szükségeltetnek. Hogy könnyítsenek ezen a fáradságos munkán, testületileg készítették el javaslatukat és ezt az eljárást az összes hazai gyógyszerészeknek is figyelmükbe ajánlották. Mások ismét a testület felállítása ellen szóltak, mert ezt úgy tekintették, mint a központi és a központ körül lakó kartársak érdekeit képviselő intézményt, mig ellenben az egyesület az egész karra egyformán kiterjeszthetné áldásos működését, gyá- molíthatná az elaggott vagy munkaképtelenné vált gyógyszerészek özvegyeit és árváit, védhetné a gyógyszerészet ügyeit, gondoskodhatnék szakmunkáknak kiadásairól, a melyek nyitott könyvei volnának az egylet működéseinek. Julius hó 9-én gyűlést tartott a pest-budai grémium. Ezen a gyűlésen állították össze a belügyminisztériumhoz intézett folyamodványt az országos értekezletnek augusztus hó folyamán való megtart-
