Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

Í9

tudományos Összejövetelek, a melyeken külön gyógyszerészi szakosztály alakult a gyógyszerészetet érdeklő ügyeknek megvitatására is, és épen azért már a meghívók szétküldése után' megindult az élénk eszmecsere a „Hetilap“ hasábjain a gyűlésen meg- vitandókat illetőleg, a melyek között első helyen ismét csak az országos egylet megalakítása állott. Növelte az érdeklődést és a lelkesedést a magyar gyógyszerészek között az időközben junius hó 28-án megalakult bács-bánsági gyógj^szerész-kebelzet megalapításának híre. Bács-, Krassó-, Temes-, Toron- tál megyék és a határőrvidék gyógyszerészei gyűltek össze Temesvárott, a hol közlelkesedéssel választván meg a tisztviselőiket, megaiakultnak nyilváníták a kebelzetet.

Alkalmas volt a közös érdekek és tenni valók megvitatására a IX. nagygyűlés különösen azért, mert az ország szívébe, Pestre volt összehíva, s így a pest-budai gremium igazgatóságával is közvetlen érintkezésbe léphettek ügyfeleink. A gyűlés folyama alatt szeptember hó 22-én a gyógyszerészi szakosztálynak Ráth Péter elnöklete alatt tartott ülésében Schédy Sándor a „Gyógyszerészi Hetilap“ szerkesztője kidolgozott indítvánnyal lépett ügytársaink elé. Körülírja ebben az egylet czélját, működésének terét, sürgeti az országos művegyészeti és gyógyáru-raktár mielőbbi életbeléptetését és az időszakos gyógyszei- kiállítás tartását.