Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
2Ö Az alszakosztály gyűlésében vita alá vették ezt a benyújtott tervezetet és annak pontjait csekély eltérésekkel magáévá is tette a gyülekezet. Határozatba vették, hogy a felállítandó egyesület neve „Országos gyógyszerész-testület“ legyen s négy fiók-testületet foglaljon magában, u. m.: a Dunán-inneni, Dunántúli fiók-testületeket, a mely utóbbihoz Horvát- ésSzlavon- ország is csatlakozhatik, a Tiszán-inneni és Tiszántúli testületeket, az utóbbihoz hozzá vévén a Királyhágón túli részt, Erdélyt. Az országos testület székhelyéül Budapestet jelölték ki, az alapszabályok kidolgozásával pedig megbízták a pest-budai grémiumot nagyszámú vidéki gyógyszerész közreműködése mellet. A pest-budai gremium s a kidolgozással megbízott bizottság lelkesülten és az ügyszeretettől vezérelve fogott nehéz munkájához. Átiratokat intézett az ismertebb külföldi testületekhez és egyletekhez, felkérvén őket alapszabályaik megküldésére, hogy miután azokat összehasonlítva, belőlök a mi viszonyainkhoz alkalmasokat kikeressék, a melyek pedig alapjukban helyesek ugyan, de viszonyainknak nem teljesen megfelelők, azokat a körülményekhez képest átalakítsák. A németországi gyógyszerész-egylet, a „La societe de pharmacie d’Anvers“ és az angol „Pharmaceutical Society“ szívesen tettek eleget a felhívásnak, s alapszabályaikat sok jó tanács és útbaigazítás kíséretében meg is küldték kartársainknak. Az előmunkálatok eszközlésével telt el az 1863.
