Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

9 Az októberi értekezleten szóba került az osztrák gyógyszerészetet szabályozó 1790-ben kiadott in- strukczió, valamint a hazai gyógyszerészetünkre is kiterjeszkedő Mária Therézia; korából származó Normativum. A legfontosabb ténykedése az értekezletnek azonban mindenesetre annak a kérvénynek benyúj­tása volt, a melyben a helytartótanácstól egy köz­ponti és több vidéki gyógyszerész-testület (gremium) felállítását kérik. Kérelmükhöz egy 57 latin és 112 német nyelven irt pontozatban kidolgozott tervezetet is mellékeltek a gyógyszerészet rendezése czéljából. A kezdeményezés előzetes költségeinek fedezésére az összegyűltek lelkesebbjei kisebb-nagyobb össze­geket ajánlottak fel, azután pedig szétoszlott a gyü­lekezet, a pesti gyógyszerészeket kérvén fel, folya­modásuk figyelemmel tartására. Állapodjunk meg itt egy pillanatra. íme a gyógyszerészek már 1833. évben hangos jajszóval panaszt emelnek és az orvoslás eszközét a társulás­ban, a tömörülésben keresik. Pedig bármi sok volt a sérelmük, mi ez a sérelmek ama tömegéhez képest, mely a későbbi években nyakunkba szakadt, azok­ban az években, melyekben a megélhetés feltételei aránytalanul súlyosodtak s a létérti küzdés egyre fokozódó módon súlyosbodott. Ha eleink már akkor egyesülésre törekedtek s az orvoslás módját és esz­közét ebben találták — mennyivel sürgetőbb volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom