Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

távolította és a vizsgálat befejezése után ismét vissza helyezze. Nem tudjuk fizettek-e a gyógyszerészek az orvosoknak a vizsgálatért már akkoriban valami díjat, vagy pedig a szokásossá vált egy arany csak a későbbi évek uzusa volt, de annyi valószínű, hogy az inkriminált előzetes értesítések honorálására jöttek divatba az újévi ajándékok. Adatokat találunk a XVIII. század gyógysze­részeiének történetében a százalék kedvezményekre vonatkozólag. A szegények részére kiszolgáltatott gyógyszereket a régi szokás szerint a város pénztá­rából fizették, a mit azonban Buda város 1763-ban be­akart szüntetni és a gyógyszerészeket kötelezni akarta, hogy a Lazarétumok és kórházak részére ingyen adják ki az orvosságokat. Kartársaink erélyes ellen­állást tanúsítottak a rendelet ellen és folyamodást intéztek a helytartótanácshoz annak visszavonásáért, mire a tanács az 1788. évben meghagyta a gyógy­szerészeknek, hogy a szegény betegek részére az árakból 13-részt vagy legalább 20%-ot engedjenek, ha pedig ezt tenni vonakodnának, rendeljék a me­gyék a gyógyszereket a helyőrségekben levő tábori gyógyszertárakból. Az orvoslás gyakorlásától és minden az orvosi praxisba vágó művelettől szintén a XVIII. század­ban tiltották el a gyógyszerészeket. Mindezek a rende­letek, melyek a XVIII. század végén majdnem vál­tozatlanul, azon túl némi változásukkal több részük­3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom