Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

SI

végezniök és az orvosi fakultás előtt kell vizsgálatot tenniök.

Az 1770. évi „Norma generalis“ némiképen enyhített a rendelet szigorán, megengedvén, hogy a növendékek a nyári hónapokban, mint magántanulók végezhetik a tanfolyamot, a mikor a pesti növénykertet látogassák. Különös királyi kegyelem alapján többeket felmentettek ugyan a vizsgálat kötelezettsége alól, de mint Demkó találóan mondja, a nagyszombati egyetem felállítása után lassan-lassan eltűnt a nem képzett gyógyszerészek osztálya.

Eltekintve a XVI. század óta életbe léptetett katonai gyógyszertáraktól, a felsőbb hatóságok nem igen adományoztak gyógyszertári jogokat. A XVIII. századtól kezdve fordultak ugyan elő esetek, hogy az uralkodók engedélyeket osztottak a gyógyszertárak felállíthatására, ez azonban mindenkor a városi hatóságok előzetes megkérdeztetésével történt. Ugyanez a jog később a helytartótanácsra szállott át, majd József császár idejében a megyei hatóságokra, de csak rövid időre, ennek daczára azonban még az 1830. év után is fordultak elő oly esetek, hogy szolgabirák adományoztak magánegyéneknek gyógyszertárakat.

1747-ben a helytartótanács kimutatása szerint 42 gyógyszertár volt Magyarországon, bár valószínű, hogy a szerzetes rendek, mint kapuczinusok, fran- cziskánusok, jezsuiták, benczések, irgalmasok gyógyszertáraival együtt ez a szám még valamivel nagyobb