Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)
27 zásokat azon a helytartótanács a legjobb belátása szerint eszközölje. 1831-ben a nagy kolera évében leszállították a gyógyszer-árszabványban foglalt némely szer árát. A módosítást némelyek a függeléknek tartják, habár az már a következő évben érvényét vesztette. A helytartótanács a maga részéről jónak látta az 1831. évben, hogy folyamodjék a Királyhoz a gyógyszerekkel való kereskedésnek a nép jólléte érdekében való megkönnyítéséért és majd pedig a pest-budai gyógyszerészeknek Magyarhon összes gyógyszerészei nevében benyújtott kérelmére felszól- litotta a pesti orvosi kart, hogy az országos főorvos elnöklete alatt dolgozzon ki a „Dispensatorium hungaricum moderno et Regni Hungáriáé adjunctus partibus accomodatum“ czimü művet és készítsen hozzá árszabványt. Ettől az időtől egészen a 1848-as magyar kormány megalakulásáig a gyógyszerkönyvet és árszabványt illetőleg a következő változtatásokat regisztráljuk: 1838-ban függeléket adtak ki az 1829. árszabványhoz, 1836. évben emendálják a Pharma- copoea austriacát. Itt még csak azt jegyezzük meg, hogy 1829-től kezdve úgy az árszabványokat, mint a pharmacopoeá- kat külön dolgozták ki Ausztria- és külön Magyar- ország részére és ezzel visszamegyünk ismét egy századdal, hogy a gyógyszerészek oktatásának, valamint a gyógyszertárak ellenőrzésének és az eriga- cióknak újabb fejlődését tanulmányozzuk.
