Schaeffer Oszkár: A szülés tanának és a műtevő szülészetnek alapvonalai atlaszszal (Budapest, 1897)

A) A szülés a gyakorlati szülészet szempontjából

40

mási- vagy horzsolási nekrosisok illetőleg usurák. Föltűnően gyakran complikálja eklampsia (ureter- nvomás). — Igen nagy fejdaganat.

Általánosan szűkült lapos rhachiticus medenczék- nél aránylag legkedvezőbb a hátsó-falcsontfekvéssel való combinatiója, de csak igen későn következik be a nagy ferde körül a forgás (kis kutacskával előre); a promontoriumra reáfekvő falcsonton könnyen támadnak sérülések (bőr alatti, vagy subduralis haemato- mák, törések vagy horpadások).

Therapia: Ha a conj. vera 9 cmnél nagyobb, a hasfal felől erősen benyomjuk (prophylactice már a terhesség utolsó heteiben, gyakrabban, pár perczen át végezhető. L. II. k. 5. és 22. §.) a fejet a me- dencze-bemenetbe; azután várakozó eljárás, szülőnőt arra az oldalra fektetjük, a melyiken az occiput van; esetleg focjó. (1. 7. §.) Lábraforditás csak kivételesen ajánlatos.

Általánosan szűkült lapos medenczénél: ha hátsó falcsontfekvéssel van kombinálva: fogó. II.

II. FEJEZET.

Mély harántállás a koponya- és arczfekvések eseteiben.

11. §. Koponyafekvések esetében a nyilvarratot a ferde átmérő helyett a spinák közti vonalban találjuk ; tehát a fejnek egy segmentuma áthaladt már a medencze szűk részén; mindkét kutacska egyenlő masrasságban van. Arczfekvéseknél u. i. viszonyokat mutat a fej magassági átmérője.