Schaeffer Oszkár: A szülés tanának és a műtevő szülészetnek alapvonalai atlaszszal (Budapest, 1897)
A) A szülés a gyakorlati szülészet szempontjából
14 vonal közepén hallhatók. Mivel az elülső hüvelyboltozat közvetítésével a folyton vékonyodó méhfalon (segmentum chartaceum) keresztül jól tapinthatunk, ezért a belső vizsgálat már a terhesség végén tájékoztat a varratok és a kutacskák felől s igv ettől az időponttol már, ha nem is képződött még első viz, megállapíthatjuk az elülfekvő testrésznek állását. A belső vizsgálat lelete első koponyafekvéseknél a fejnek a medenczebemenetbe való beigazodásalcor (3. ábra): méhszáj I. és pluri- paráknál, mint fentebb! Nyilvarrat a haránt átmérőben, kis kutacska (mint a hát) baloldalt! Legmélyebben fekszik: a kis és nagy kutacska között, a nyilvarrat. A falcsontok egyenlő mélyen, a nyilvarrat a symphysis és promontorium között középütt. Nem ritkák a Naegele-, Litzmann- és Solayrcs-fé\e, ritkábbak a Roederer-féle obliquitások : N.O. — a nyilvarrat közelebb van a promontoriumhoz, tehát az elülső (jobb) falcsont helyzete mélyebb ; — L.O. = a nyilvarrat közelebb a symphysishez, tehát a hátsó falcsont helyzete mélyebb. — R.O. = kis kutacska mélyebben, s igy közvetetlenül elül- fekszik (tehát az áll közelebb van a mellkashoz); — S.O. = nyilvarrat a med. bemenet I. ferde átmérőjében. (21. 22. 24. 28. szövegbe nyomott ábrák.) Ezen időben a szülőnő még fennjárhat. Amint a fej mélyebben lenyomul a medencze üregébe, I. forgását végzi1 a haránt-tengelye körül, miáltal a kis kutacska lejcbb száll (4. ábra), követ- kezményeképen a magzati gerinczoszlop közvetítette kitoló erőnek. 1 A fej megszületése alatt 3 mozdulatot végez: 1. sülye- dést, 2. csavarforgást, 3. ivmozgást.
