Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Első Fejezet. Szájvizsgálat
12 kedvetlenítse el a kezdőt attól, hogy ezt megtanulja és megszokja, hiszen némi gyakorlottság után, mindaz, aminek elmondása szóval és képpel oly sokáig tart, a jól látó szem számára néhány perc műve. De, még ha egyes esetben tovább is tartana, a reája fordított idő és gond bőségesen feléri a fáradságot, mert úgy a beteget, mint magunkat megkíméljük elkerülhető balsikerektől. A szájvizsgálat célja végeredményben: a fogmű orvosi és technikai javalatának megállapítása. Elméletileg ehhez csakugyan más nem szükséges, mint ez az ú. n. absolut javalat. Ámde a gyakorlatban ezt a javalatot még két nagyon fontos tényező módosíthatja, ezért itt említjük meg őket, noha nem tartoznak a tulajdonképpeni száj vizsgálathoz. Az egyik az ú. n. társadalmi javalat, vagyis a betegnek anyagi teherbírása. A szájvizsgálatból folyó absolut javalat szerint például aranyból készült szájpadlásos fogmű felelne meg legjobban a célnak, de a beteg nem győzi ennek pénzbeli költségeit, tehát olcsóbb — de működés tekintetében is kisebb értékű — fogművet kell csinálnunk, vagyis az absolut javalat helyett kényszerítő okból relativ javalat után kell indulnunk. A másik az ú. n. technikai kivihetőség lehetősége. Az absolut jav alat szerint például levehető, zománcfoghúsos hídmű kívánatos. Ámde a rendelkezésre álló segéderő (fogműves) technikai képessége nem kielégítő ilyen nehéz feladatok megoldására, ennélfogva ismét relativ javalat kerül előtérbe. Mindkét esetben tehát kompromisszumot kell kötnünk absolut és relativ javalat között és ilyenkor jobban szolgáljuk a célt a relativ javalat szerint jól készített fogművel, mint az absolutnak megfelelő hiányos kivitelűvel.
