Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)

Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Első Fejezet. Szájvizsgálat

MÁSODIK FEJEZET. A száj előkészítése fogmű viseléséhez és lenyomat­vételhez. Fogpótlási tevékenységünknél kezelésünk egyes mozzanatai szer­vesen egybefonódnak. Az első lépés felületessége már megbosszulja magát a másodiknál és minél tovább haladunk, káros hatása annál inkább hatványozódik és az eredmény — biztos balsiker. Sohasem menjünk tehát tovább addig, míg biztos megnyugvásunk nincsen afelől, hogy az illető kezelési szakaszt minden részletében jól elvégeztük. Az összállapot megítéléséből leszűrt javalat szerint tervezte fogmü rendszerint előkészületeket igényel a szájban, mert vajmi ritkán olyan a szájbeli helyzet, hogy azonnal hozzá lehetne kezdeni a fogmű tulajdon­képpeni orvosi és technikai elkészítéséhez. Az előkészületek több irányúak, de mindenkor a tervezett fogmü szerkezetére, alkalmazására és majdani használhatóságára való tekin­tettel történnek. Ezért a behelyezendő fogmű természete szabja meg az előzetes teendők módját, sőt sorrendjét és azoknak mikénti foganato­sítását is. Más tekintetek uralják előkészületeinket egyes fogpótlásnál, mint többesnél; mások lemezes pótlásnál, mint hídműnél; mások szilárd hídnál, mint levehetőnél és így tovább. Az előkészületi műveleteket két nagy csoportba oszthatjuk: álta­lánosak és különlegesek. Az első csoportba tartoznak azok, melyek bár­milyen fajú fogműnél egyaránt szükségesek és előfordulhatnak. Ilyenek: a) foghúzások, b) a foghúzási sebek kezelése, c) a természetes fogak megtisztítása, d) beteg fogak konzervatív kezelése, e) a lenyomatvétel akadályainak elhárítása. A második csoportba sorozhatok azon előkészületek, melyek a tervezett fogmű különleges szerkezetéből folynak, tekintettel annak rög­zítési módjára, összhangba hozatalára a meglévő természetes fogakkal és végül egészséges viszonyok között való viselésére. Ilyenek: a) a ter­mészetes fogak (koronák vagy gyökerek) előkészítése és átalakítása a rögzítő eszközök el- vagy befogadására; b) egyes természetes fogak­nak védő szervekkel való ellátása, hogy a fogmű, illetve ennek egyes alkotórészei (szájpadlemez, kapocs) meg ne rongálhassa őket; c) a nem kedvező fogsortalálkozási viszony megváltoztatása (okklusio-, harapás­emelés).

Next

/
Oldalképek
Tartalom