Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Második fejezet: A hidpótlás fogalma
Amikor pl. Müller-Stade „Fogorvosi szótár“-cimü munkájában, tehát a definícióknak és magyarázatoknak szentelt külön müvében (4. és 5. kiadás, Berlin 1922) a „hidpótlás“-ró\ azt Írja: Diejenige Methode künstlichen Zahnersatzes, bei der die Zähne ohne Gaumenplatte an Wurzeln, Zähnen oder künstlichen Kronen durch verschiedene Hilfsmittel befestigt werden, so dass dieses Zahnersatzstück die Zahnlücken gewissermasen überbrückt“ 1), az már magában véve az elégtelen tudományos definíció rikító példája. Mert elsősorban csak egyszerű névmagyarázat egy u. n. nomindldefinicio, hiszen csak azt az értelmet jelzi, melyet a szerző a „hidpótlás“ nevével összefüggésben lát, nempedig azt az értelmet, melyet bárki más ezen fogalommal összekötne. {Sacherklärung, Realdefinition—Tárgymagyarázat-reáldefinicio). Mint egyedüli fontos jegy egy tagadás szerepel a fenti definícióban: „szájpadlemez nélkül“. Ez már alapos hiba, mert a fogalmat avval kell meghatározni, ami a fogalomban benne van, nem pedig olyannal, ami benne nincs. Továbbá „mesterséges“ fogpótlás pleonasmus, (mit a definíciókban kerülni kell) mert minden fogpótlás „mesterséges“. Azután : „gyökerekhez, fogakhoz . . . rögzittetnek“, egy jegyrészt (gyökér) és az egész jegyet (fogak) sorol fel; az első már az utóbbiban ben- fogldltatik, tehát a definícióban felesleges is. „Mesterséges koronákhoz . . . rögzittetnek“ egyáltalában hamis jelzés, mert a mesterséges korona a hídnak a természetes fogra való ráhelyezésének csak segédeszköze. „Különféle“ (segédeszközök) és „úgyszólván“ oly határozatlan kifejezések, melyeknek definícióban helyük nem lehet. A rossz definíció iskolapéldája a Trost-féle: (Grundzüge der Kronen- und Brückenarbeiten. Deutsche Monatsschrift für Zahnheilkunde 9. füzet, 681. oldal). „Eine plattenlose Prothese (Brückenarbeit) ist eine Prothese ohne jede Platte, bei der die Wurzeln mehrerer Zähne durch eine der Gaumenschleimhaut gar nicht oder nur in Gestalt einer ganz schmalen Basis aufliegenden Metallverbindung überbrückt sind und bei welcher der Mastikationsdruck auf diese Zahnwurzeln wirkt“. 2) Az első részben u. n. tautológiát találunk, amennyiben a fogalom meghatározásához csak egy hasonjelentőségü szót alkalmaz. A második terjengősebb része a fogalom tartalma helyett, annak terjedelmét jelzi, t. i. ahelyett, hogy a hidpótlásokat egyéb fogorvosi pótlásoktól megkülönböztetné és ily módon a nemet meghatározó jegyeket kiemelné, úgyszólván az összes jegyeket sorolja fel, melyek az egyes hidfajokat egymástól megkülönböztetik. Schroeder fogalommeghatározása (i. h.): „Unter „Brückenarbeit“ versteht man einen Zahnersatz, der seine Stütze und seinen 9 „A mesterséges fogpótlás azon módszere, melynél a fogak szájpadlemez nélkül gyökerekhez, fogakhoz vagy mesterséges koronákhoz különféle segédeszközök génybevételével olymódon rögzittetnek, hogy ezen fogpótlási darab a foghézagokat úgyszólván áthidalja“. 2) „Lemez nélküli prothézis, (hídmunka) egy prothézis minden lemez nélkül, melynél több fog gyökere oly fémkötéssel át van hidalva, mely a szájpad nyálkahártyára vagy egyáltalában nem vagy pedig csak igen keskeny alappal ráfekszik és melynél a rágónyomás ezekre a gyökerekre hat“.
