Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Második fejezet: A hidpótlás fogalma

Halt ausschliesslich an noch vorhandenen Zähnen und Wurzeln findet.. .J) egy túlságos szűk definíció példája, mert a „kizárólagosan“ kifejezés használata folytán csakis a hidpótlások egyik fajára alkalmazható az u. n. lebegőhidakra. A definíció (itt vissza nem adott) második részében más szavakkal ugyanazokat a jegyeket ismétel, tehát magyarázatot ad, ami pedig definícióba nem való.

Fritsch fogalommeghatározása (i. h. 46. oldal): stellt eine solche Arbeit einen ohne Gaumenplatte auf natürliche Zähne oder Wurzeln befestigten und ausschliesslich auf diesen ruhenden Zahnersatz dar“ 1 2) háromféle fogyatkozásban szenved: 1. „szájpadlemez nélkül" {1. fent Müller—Stade-nál); 2. „természetes fogakra vagy gyökerekre“ (a jegy és a jegy egy része, mint Müller-Stade); 3. „kizárólagosan azokon nyugvó“ (túlságos szűk, lásd fent Schröder).

Klughardt definíciójában (i. h. 37. o.) „Wir haben eine Brückenarbeit als eine Kombination künstlicher, untereinander festverbundener Kronen aufzufassen, die an den noch erhaltenen tragfähigen Zähnen fest oder abnehmbar verankert sind“3) a „kell tekintenünk“ kifejezéssel ismét csak nomináldefiniciót ád, mely azonkívül a „szilárd“ és „le nem vehető“ kifejezésekkel kevésbbé fontos, mert csak bizonyos hidféle- ségekre alkalmazható jegyeket sorol fel.

Schenk definíciója (i. h. 311. oldal): „Unter Brückenarbeit verstehen wir einen Zahnersatz des Kauapparates, welcher zum Unterschiede von einer anderen Prothese, die durch eine Platte, Klammern oder Adhäsion den Gaumen zur Stütze hat, auf feststehenden Pfeilern im Munde ruht, welche teilweise durch gesunde Zähne, teilweise durch zu diesem Zwecke präparierte Zahn- oder Wurzelstümpfe gebildet werden“, 4) első részében egy túlságos tág definíció példája, mert a hidpótlás fogalmába, a lemezes pótlásokat megillető megjelöléseket is becsempész; a második részben pedig igen szűk, mert oly hidak is vannak, melyek nem csak magukra a fogakra, hanem lágyrészekre is vannak erősítve (pl. nyergeshidak).

Simon Arthur definíciója ugyanazon két hibában szenved (i. h. 79. old.)

Végül még Riechelmann definíciós kísérletét hozom fel, (i. h. 8. old.) ki azon eredményhez jut, hogy a hidpótlások részére általános, érvényes megjelöléseket adni sehogy sem lehet, hanem csak elkülönített definíciókat függő és nyergeshidak részére. Ezen megállapítás magábanvéve is logikaellenes, mert minden fogalmat meg lehet határozni, hiszen máskép nem is volna fogalom. A „hidpótlás“ fogalma

1) „Hidpótlás“ alatt oly fogpótlás értendő, mely támaszt és tartást kizárólagosan még meglevő fogakon és gyökereken nyer . . .“)

2) „ily munka egy, szájpadlemez nélküli, természetes fogakra vagy gyökerekre erősített és kizárólagosan azokon nyugvó fogpótlást jelent“.

3) „A hídmunkát mesterséges, egymással szilárdan egybekötött koronák kombinációjának keli tekintetünk, mely koronák a még meglevő hordképes fogakra szilárdan vagy levehető módon elhorgonyozva vannak“.

4) Hidpótlás alatt a rágószerv oly fogpótlását értjük, mely eltérőleg más prothézistől. amely lemezzel, kapcsokkal vagy a tapadás által a szájpadlásra támaszkodik, szilárdan álló pilléreken a szájban nyugszik, mely pilléreket részint egészséges fogak, részint külön ezen célra előkészített fog- illetve gyökércsonkok alkotják“.

18