Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

III. Fejezet. 1861-1866. Docentura. Rókusi idegosztály főorvosa. Ideggyógyászati munkák. Küzdelem Sauer tanszékéért. Tanári kinevezés

45

Az előadás «Az idegességről» szólott (0. H. 1865. 36.,

37., 38. sz.), Marlmsovszky ismertette az előadást (0. H. 45. sz.) a következő szavakkal : «Előadó ezen korunknak divatos s különösen a városi nép és az úgynevezett míveltebb körökben honos gyöngéjét testi és lelki nyilvánulásaiban vázolá, okait kutatá, hatását, mit az türelmet és kitartó erőt nélkülöző lelki mozgalmaival és törekvéseivel úgy kicsinyben a családi, mint nagyban a társadalom és népek körében előidéz, jel- lemzé továbbá a lelki mozzanatokkal párhuzamosan járó szomatikus folyamatokat, mennyire ezt mostanság tehetni, kijelölni igyekezett, s végre a bajnak ellenszereit is kimutatá, oly eszközükben, melyek általán lelkünk-testünk egészségének főtényezői. Szerző sokoldalú műveltsége jelei mellett örvendetes különösen azon álláspont, melyről itt az orvos a kóros élet tüneményeit nem egyoldalúan s mintegy az életből kiszakítva tekinti, hanem korunk szellemében mennyire lehet összefüggésökben az ember és az emberiség ösz- szes szervezetét tárgyalja.»

A konzervatívok Korányinak a karba jutását meg akarták akadályozni, aminek jelét mutatja az az erőpróba is, hogy a haladóknak nagvnehezen sikerült Korányi Frigyest az Orvosegyesület választmányába bejuttatni s a két pártnak szembeállása elsősorban azt eredményezte, hogy a tanszék betöltését halogatták. Ez addig tartott, míg a helytartótanács ismételten közbe nem lép s leiratában közli, hogy «meghagyatik a Tanácsnak, hogy a korábbi intézménynek most már minden késedelem nélkül tegyen eleget».

A kiírt pályázatra hatan jelentkeztek, köztük Gebhardtnak volt nagy pártja. A kar Korányi Frigyest 12 szavazatból 9 szavazattal harmadik helyre jelölte. Ez ellen Balassa különvéleményt jelentett be, mert szerinte a betöltendő tanszékre Korányi Frigyes a legalkalmasabb. A felterjesztések Bécsbe kerültek és