Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
III. Fejezet. 1861-1866. Docentura. Rókusi idegosztály főorvosa. Ideggyógyászati munkák. Küzdelem Sauer tanszékéért. Tanári kinevezés
HARMADIK FEJEZET. A fővárosban való elhelyezkedés nem volt egyszerű dolog. Nagykállóban otthagyta kiterjedt pacien- turáját, ismeretségét s itt mindent újból elölről kellett kezdenie. Nagy erővel, nagy tervekkel lát neki a munkának. Folytatja tudományos működését s az 1863-iki 0. H.-ban megjelent dolgozata «A hólyagcsás tüdőlégdagról» (1., 3., 5., 7., 9., 17., 18. sz.) klasszikus remekmű. Egyébként is belekapcsolódik a már szépen fejlődő tudományos életbe, résztvesz az orvosegylet életében, ahol éppen az 1861/62. évi himlőjárvány képezi megbeszélés tárgyát, s a korifeusok, Balassa, Semmelweiss, Sauer, Lenhossék, Bókái, Balogh, Marku- sovszky, Hirschler, Lumniczer, Wagner és mások társaságában megalapítójává válik a «Magyar orvosi könyvkiadó társulatinak, amely hivatva van megoldani a magyar orvosi szakirodalom hiányos kérdését. Megyéje nehezen felejti el. Amikor a szabolcsmegvei kórházegylet alapszabályait a m. kir. helytartótanács megerősíti s az egylet ideiglenes választmánya megalakul, Korányi Frigyest választja meg elnökének. A pesti tartózkodással megnyílt előtte az akadémiai pálya lehetősége és Korányi Frigyes barátai tanácsára hozzálátott a docentura megszerzéséhez. Ez nem ment olyan könnyen. Barátai mellett ellenségei is voltak, akik nem szívesen látták volna megjelenését a fórumon. Magában a karban is nagy ellen-