Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A különböző éghajlatok gyógytani használata
79 kollegák súlyos és igen gyakran reménytelen küzdelmétől elismerését megtagadná. 8. Az éghajlati gyógyhelyhez kötött követelések, hogy teljesen kihasználja a helyi kiima összes előnyeit, hogy tehát p. o. a netán ott levő erdőnek, fürdésre alkalmas víznek közvetlen közelében legyen, s ne kényszerítse a betegeket forró napon távoli sétákra, hogy alkalmas pihenő helyre jussanak; továbbá, hogy a netán hiányzó klimatikus viszonyokat képes legyen mind legyőzni, p. o. hogy czélszerűen épített födött ütakkal, födött folyosókkal képessé tegye a beteget, hogy esőben és erős szélviharban is élvezhesse a szabadban sétálást; továbbá, hogy az ellátás kitűnő legyen, a lakások, sétahelyek, nyugvó padok jó karban legyenek, hogy egy vagy több jeles orvos lakjék közvetlen közelében, s végre hogy a költségek ne legyenek aránytalanul nagyok, és a beteg a zsarolástól meg legyen kiméivé. 9. A kezelés klimatikus gyógyhelyeken mindenekelőtt arra törekedjék, hogy távol tartson minden olyan káros befolyást, melyet a divat, társaság, munka, lakás, ruházat, evés, ivás, éjszakázás, gond, boszu- ság a betegnek szokott mindennapi életében okozott, hogy aczélozza a bőrt az állapotnak megfelelő hidegvíz-kezeléssel, fürdőkkel, zuhanyokkal ; továbbá, hogy a beteg mindig tiszta-friss levegőhöz juthasson, rendes légző gymnasztikát tegyen, mérsékelten, de jól egyék és igyék, és minden kedélymozgalmakat, szellemi megerőtetéseket kerüljön. Orvosszereket akkor kell használni, ha kellemetlen vagy vésztrejtő tünetek már más módon el nem háríthatok. Mindenesetre nem az éghajlat okozza a főhatást, hanem a czélszerű magaviselet és helyes kezelés a jó éghajlatban (lásd 75. 1.). 10. Az éghajlati módon kezelendő betegségek felsorolása. Két fő különbséget lehet tenni, ugyanis a) az olyan állapotok, melyek nem az éghajlat javulása, hanem a házi körtől és az avval kapcsolatos kellemetlen viszonyoktól való szabadulás és az utazás örömei és bajoskodásai által gyógyulnak, ezek közé tartoznak az unalom, a hypochondria (spleen), túlságos szellemi munkától származó szellemi kimerülés, búkóros kedélyállapotok, étvágytalanság, gyönge emésztés stb. Ily esetekben a mindennapi apróbb boszankodások alól kiszabadulva, mindenekelőtt az erélyes testmozgás, a folytonos tartózkodás szabad levegőben, a gyakori örvendetes változatosság, mint meg annyi orvosszer hat; b) az olyan állapotok, melyekben a kiimának jobb minősége positiv és negativ közreműködik a javulásnál. Ezekhez tartoznak
