Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A különböző éghajlatok gyógytani használata
a testi kimerülések súlyos betegségek után, makacs vértelcnség, görvély- kór, csúzos, köszvényes és liurutos állapotok, tüdöbajok. Az éghajlat megválasztásánál döntő befolyással bír a beteg kon- stitutiója; betegek, kiknek még van koczkáztatni valójuk, még erős testalkatúak, izmosak és jó melegtermelők, egészben véve inkább éjszaki és magasabban fekvő gyógyhelyekre alkalmasak; ellenben nagyon elgyengült, kimerült, vértelen, fagyoskodó emberek inkább az egyenlően meleg déli helyekre. A hőmérséknek és egyéb klimatikus tényezőknek szélsőségei minden betegre nézve rossz hatásúak. A betegségek szélső fokai, a tüdősorvadás utószaka stb. a világnak egyetlen egy helyén sem gyógyul többé, és az éghajlati gyógyhelyek orvosai, bár hol legyenek is e helyek, ez egy pontban igazán szívre- ható egyetértésben vannak, hogy éghajlatuk nem alkalmas az ilyen legsúlyosabb betegeknek, hogy az ilyeneknek oda küldése méltatlanság. Sajnos, hogy többnyire nem a házi orvos, hanem a beteg vágya, hogy betegségéből meneküljön, oka annak, hogy ismét meg ismét ilyen hibákat kell elkövetni. A jelenleg egyes betegségeknél általánosan ajánlott klimatikus főhelyeket könnyebb áttekintés végett a következő táblázatba foglaltam. Tómelléki és tengeri kiima Délvidéki kiima Betegség Hegyi kiima inkább nedves meleg inkább száraz meleg Tüdősorvadásra reátermettség p.o.Falkenstein, Reichenhall, Görbersdorf, Reiboldsgrün, Davos. Védett parti fekvés,szigetek, tengerifürdők — Bronchitis chronica és Emphysema, a) nyáron b ) télen a. erős köhögés és kevés turhás köpés; ß. bőséges ki- köpésnél. Alacsony magaslatok, fenyveserdők, védett hely. p. o. Velencze, Pisa, Nervi, Catania,Pau, Madeira. p. o. Riviera, Mentone, Bordighera, St.Remo Monaco, Egyp- tom, Algír.
