Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A hegyi klíma hatása az egészségre és betegségre
65 a légzés mélységét és a tüdő térfogatának fokozódását, arra nézve mondom hiányzik minden biztos tudományos támaszpont. Ha a hegyi lakóknál valóban nagyobb a mellkas, mint a síkság lakóinál, a mikép azt kevés számú összehasonlító észleletből általánosságban állítani megengedhetőnek hiszik, még akkor is természetesebb volna, ha e körülményt a folytonos hegymászásból s az avval járó kénysze- rített mély légzésekből következtetnők, s nem a légnyomás csökkenéséből és levegő szomjuhozásból; én legalább sehol sem láttam még hegyi lakókat, kik nyugalomban levegő után kapkodtak volna; a légzést nyugalomban ezek is ép oly egyenletesen és háborítatlanul végezték, mint a síkságok lakói. De igenis gyakran volt részem abban, hogy megbámuljam lépéseik egyenletes erejét és energikus lassú mély légzésüket, melyeket akkor használnak, midőn hágóra mennek; és azért légző szerveik nagyobb erejét és kifejlődését semmi egyéb okból nem magyaráznám, mint a miből czomb- és lábszárizmaiknak nagyobb erejét. Touristák vagy gyógyvendégek, ha hosszabb ideig vannak hegyek közt, ép úgy tapasztalhatják, hogy szűk mellük tágul és légzésük mélyebbé válik csak azért, mert gyakran másznak begyeket. Hisz a lapályon is épenséggel nem ritkábban van alkalmunk ugyanazokat az eredményeket tapasztalni, mint a begyekben, vagy a tornatéren, megfelelő gymnasztika által. Ugyanazon joggal mondhatjuk tehát a légzésre is, mint az étvágyra mondtuk volt: maradj otthon, ne menj el, üdvöd ott van jó közel. ,7 hegyi klíma hatása az egészségre és betegségre. A tartózkodás mérsékelt magasságú havasi gyógyhelyeken részint a levegő tisztasága és hűvössége, részint az előbb felsorolt viszonyok miatt jobb és erősítőbb befolyással van az étvágyra, s emésztésre, az izomzatra s általános hogylétre, mint a bármily szép falusi helyen való tartózkodás; mindazon idült betegeknek, kiknek a falusi levegő jót tesz, jót tesz a mérsékelt, erdő-koszorúzott, káros széláramlatoktól oltalmazott hegységek kiimája is. Csak, midőn a hegy emelkedése már mintegy 2000 méternyire megy, tapasztaljuk, hogy azt az ellenállásra nem képes, nagyon kimerült, vért és meleget rosszul termelő, emphysematikus hurutokban, ütőér-elfajulásban, szívbajban és idült csuzos bajokban szenvedő betegek rosszul tűrik, ezeknek tehát kerülniük kell e helyeket. A hegyi kiimát jelenleg kiváló jó hatásúnak tartják a tiidősor5 Rossbach, Természettan! gyógyrendszerek.
