Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A hegyi klíma hatása az egészségre és betegségre
66 vadásnál. Ennek támogatására részint élettani (Brehmer, Waldenburg s mások), részint statisztikai okokkal harczolnak. BREHMERé az elvi- tázhatlan érdem, hogy első volt, ki a tüdősorvadás kezelésében áldásos fordulatot idézett elő, ő egész kezelésének súlypontját arra fektette, hogy a nézete szerint való oki momentumát a tüdősorvadásnak, a szív kicsiségét és gyengeségét, és a szegényvérű tüdőnek, főkép pedig a tüdőcsücsoknak, abból származó rossz táplálkozását a szív erősítésével, a mély légzés gyakorlásával ellensúlyozza s e czélra való volna e test edzésével és jó táplálkozással kapcsolatos havasi levegő-kúra; Brehmer s utánna mások aztán bizonyítgatni iparkodtak, hogy a havasi kiimák lakóinál csakugyan nincsen tüdősorvadás s pedig azért nincs, mert a ritka hegyi levegő erősítené a légző izmokat és tágítaná a mellkast. A vitából, mely e tételek helyes vagy nem helyes voltáról folyt, biztossággal csak az az egy dolog derűi ki, hogy a meglevő statisztikai anyag nem elég a kérdés eldöntésére, s igy a biztos megdönthetien tények hiányának oka az, hogy a vita már teljesen a személyes sértések mezejére tereltetett. Nagyon természetes, hogy mindenkinek meg van a maga vélemenve, míg mielőtt lehetőséges a tudományos eldöntés; én azonban az ilyen személyes nézet kijelentésénél czélszerűnek tartom azonnal kimondani, hogy az csakis személyes nézet, s hogy annak folytán engednie kell a tudományos bizonyítékoknak, de hogy a bölcsészeti fejtegetések semmi további felvilágosítással nem kínálkozhatnak. Az én személyes nézetem, alapítva az e napig gyűjtött anyagra, az, hogy mert a tüdősorvadás a hegyi lakóknál ritkán fordúl elő, nem lehet következtetni, hogy ez a hegyi kiimának, a ritka levegőnek az eredménye : a tüdősorvadás ritkasága onnan is származhat, hogy a valóban szegény hegyi lakók közt a születésüknél már gyenge gyermekek rossz ápolás, rossz táplálkozás és a gyakran igazán borzadalmas lakások rossz levegője folytán már kis korukban elpusztulnak, és csak az ellenállásra képesebbek s így a tüdősorvadásra hajlandósággal nem bírók maradnak meg életben. Az líjabb időben egyébiránt kevés emberlakta hegyi vidékekben (Oberengadinban), valamint magas fekvésű városokban és helységekben elég gyakran észleltek tüdősorvadást (Ludwig és a svájczi természettudósok bizottsága), úgy hogy a hegyi vidékeknek ezelőtt is már igen kérdéses mentessége tüdősorvadástól ma már sehogy sem állja ki a próbát. A fentebbi élettani fejtegetések nyomán hasonlókép nem tarthatja magát az a nézet sem, mely a ritkított hegyi levegőnek befolyást tulajdonít a szívműködés erejére és a légzés
