Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma

(34 csonyabban fekvő gyógyhelyeket az igen magas fekvésűeknél többre kell becsülni. Tény az, hogy a légnyomás külömbsége az alacsonyab­ban (500—1000 méter) fekvő helyek és a tengerpart között oly jelen­téktelen (legfeljebb Vio légköri nyomás) hogy ahhoz minden szervezet a legnagyobb könnyűséggel és gyorsasággal alkalmazkodik, s hogy még eddig tényleg sem hegyeken, sem a pneumatikus kamarában nem sikerűit az ilyen jelentéktelen nyomáskülönbözetek élettani ha­tásainak eltéréseit határozottan kimutatni. A légzésre és vérforgásra vonatkozó közvetlen észleletek, melyek különböző magasságban eszközöltettek, jobban összevágnak a ritkí­tott levegős kamarákban tett észleletekkel; úgy látszik legalább, hogy fokozódó emelkedésnél a légvételek száma és a szívverés gyor­sasága nö; igaz ugyan, hogy abban a magasságban, melyben a ha­vasi gyógyhelyek vannak, csak jelentéktelenűl vagy alig észrevehe­tőig. A légzés mélységéről, a belehelt levegő mennjúségéről, a szív­verés erejéről s a vérnyomásról magaslatokon épen semmi vagy csak elégtelen tényekkel bírunk. Úgy látszik azonban, hogy a megváltozott testi működések gyorsan kiegyenlíttetnek, úgy, hogy mérsékelt ma­gasságú gyógyhelyeken rövid idő múlva nem észlelünk már semmi eltérést a síkság szabályától; ismereteink mostani állása szerint az sem lehetséges, hogy ily mérsékelt magasságú helyeken a-vér éleny- tartalomban csak mérsékelten is megszegényedjék, mert itt még min­dig jóval felülmúlja a légkör élenyének nyomása a vér élenyének nyomását és a belélekzett levegőben még mindig sokkal több éleny van, mint a mennyit a legerélyesebb légzési folyamat elhasználni képes; szénenytartalmu testek elégése még 5000 méternyi magasságban sem megy lassabban végbe, mint a lapályon (Frankland). A szénsav­kiválasztás, úgy látszik, megszaporodott (Marcet); valószínű az is, hogy a vízgőz kipárolgása és kilégzése a bőrből és tüdőből fokozódik, mert a levegő ott a magasban jóval szárazabb. Noha a mondottak alapján a betegektől látogatott magasságú helyeken a csökkent légnyomás hatásai a légzésre és vérforgásra csak igen csekélyek lehetnek, szegődhetik ahhoz egy második tényező, mely sokkal erősebb módon hat a légzés mélységére és a vérforgás erősítésére, de melyet még eddig határozottan kevesebb figyelembe részesítettek, mint a csökkent légnyomást; értem a hegymászás gymnasztikáját. Arra nézve, hogy a hosszabb tartózkodás havasi gyógy­helyeken csakis a ritkább levegő okozta hatások folytán hozza létre

Next

/
Oldalképek
Tartalom