Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)
I. A' Dajkákról
Ä Dajkákról» iS fzonyt kell mellé rendelni, hogy az Ő 7 , vagy 8 óráját naponként ki-alhafía. Tudja haragját meg - tsendesíteni. Ha. bofzfzonkodáfa után melyét a’ gyermek’ fzá- jában adja, az azt mindjárt meg-érzi, ide ’s tova való rángatáfokban, vagy más nevezetes betegségben esik , melly miatt gyakran életét ebvefzti. Doétor Albinus emlékezik egy gyermekről, ki már egy efz tend Ős volt, és az Annya akkor fzoptatta , mikor megharagudott. Ebből a következett, hogy a* gyermeknek mindjárt fzemén, orrán, fülein, fzáján, vég-belin , ’s egyebütt ki-rohant a’ véri , és végtére meg*hólt. Más egy példa jegyeztetetc-fel a’ nehéz nyavalyáról való Szakafzban, a’ 3. fzám alatt. Igen fok függ azért attól, hogy mindenek a’ házban , kivált pedig a’ vigyázó Afzfzonyok , femmi helyes okot a' bofzfzonkodásra ne adjanak a’ Dajkának. Ha pedig az meg-esne: meg- nem kell engedni, hogy a’ gyermeknek adja a’ melyét, míg a’ haragja meg nem fziinik, és azt valami Afzfzony által jól ki-nem ízo- patta, nem külömben vízben egy port béliem vett, melly 8 vagy 10 grán meg-tifz- títatott falétromból, és 30 grán tzitrom-mor- sulákból kéfzittetik. *) Azt mondottam, kifzo*) A’ Svéciai Patikákban közönségeken fzoktak az iiTy porokhoz tzitrom-morsula'k neve alatt tzedms-olaj- jal meg-tsepegtetett nádkniz darabot venni. Ezzel ízinte meg-egyez a’ tziti-Qm' hajának sárgájád bői