Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)

I. A' Dajkákról

14

Első Szakafz»

ízopaffa a’ melyét. Mert azt ki-fejetni, a’ mint fzokásban vagyon, nem hafznál , és azon kivű.-is a’ melynek ártalmas.

A gyermeknek akkor a’ tsetset fzájában venni, mikor a’ Dajka meg-ijedt, nem kevésbé káros. Azért ekkor-is a’ melyét valaki által ki-fzopaffa. És ez meg-lévén, minek- előtte a’ gyermeket fzoptatná , végyen-bé a’ fzarvas-fzarvnak gyanta sóval kéfzített /pirításából 30 tseppet (liquore cornu cervi fuc- cinato). Hogy az ijedésnek jókor eleit kelljen venni , az magában világos.

Ha a’ Dajkának k’úlömben nyúghatatlan- sága és fzomorúsága vagyon, a’ gyermek fzáradni kezd. Igyekezni keli annak okát ki-tanúlni. Mert ha az elmebéli nyúghatat- lanság el-nem hárittatik, más Dajkát kell vá- lafztani.

Ha a’ Dajka meg-betegedett, ne fzopja annak melyét elébb a’ gyermek , míg az meg- nem gyógyult. Azonközben más tejével él, vagy a’ feljebb le-írt módon tápláltatik.

Ha

ból és nád-mézból kéízittetett Ejjentia nitri ficea, mellyel nálunk élnek. M

Nem élvén mi a’ tzitrom-morsulákkal, helyettek tehetni a’ 10 grán falétromhoz, 15 ’s 20 grán meg-tiíztitott bor-követ, vagy madár-sóskának a’ favat. KűlÖmben-is tarthatni attól, hogy a’ tzedrus-olaj hőséget okozzon , melly azon mor- fulákban vagyon. Egyéb közép terméfzetű és favanyu sók-is jók a’ fel-haborodott vérnek le- tsendesítésére, és a’ki-omlott epének rontására. D»