Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
III. A kisérletnek alávetett Piper-levelek physiologiai anatomiája
A VIZTARTÓSZÖVET. 67 bölyded sejtjeiben is, annak jeléül, hogy a mesophyllumnak mind a két rétege áthasonít s a szivac s-p arenchy- mának különben is keskeny rétege vízraktározással legkevésbbé sem támogatja a Pe. rugosum fogyatékos víztartószövetét. A szórványosan megjelenő egyes kristályokon kívül gyakrabban láthatók a sóskasa vasmész raphidjai, még pedig a fonákoldali hypodermában, főleg az edénynyalábok körül (IX. tábla, 65. rajz, rh). A sárgászöld, valamint a fényt nem törő nagy váladéktartók csak szórványosan jelennek meg a mesophyllumban (id. rajz, sr2) s a fonákoldali hypodermában. A többnyire négy melléksejtü légzőnyílások (IX. tábla, 66. rajz, nx—w4) a keresztmetszetben legfeljebb a fajra jellemzően tüntetnek fel némi jelentéktelen eltérést. Egyébként a zárósejtek felfüggesztésének módja s a melléksejtekkel együttes íves kiemelkedése a bőrrendszer színvonala fölé, valamint a tágas légudvar tekintetében lényegileg a Pe. metallica-naik a VIII. tábla 61. rajzán ismertetett viszonyai ismétlődnek meg, ám nyomban a melléksejtek alatt eredő hypodermával (IX. tábla, 68. rajz, s— h—h). Piper geniculatum Sw. A fejlődés kezdőfokán levő (7—9 mm hosszú és 15—2 mm széles) kis levél fonákoldalát sűrűn lepik el ama hyda- thodusok, a melyek képét az előbbi Piper kapcsán ismertettem és melyeket ezentúl rövidség kedvéért Piper- hydathodusoknak nevezek (IX. tábla, 69. rajz, hy), mert saját tapasztalataim és Duval utóbb megszerzett munkája (62)x) nyomán [Duval »poil tecteur court, 9 Leidenben nincs meg, Bécsben és Gráczból sem tudtam megkapni s a budapesti könyvtárakban is hiányzik, hol pedig Perrot Emil (Travaux du laboratoire de matiére médicale de l’É cole superieure de Pharmacie de Paris) több kötetre rúgó és az általános botanika szempontjából is fontos kiadványa nagyon is helyén volna. Duval dolgozatát magában foglaló kötete, vizsgálataim befej e285 5*
