Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)
Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel
lömbsége meg-felel mindeník Nem foglalatosságainak, ’s tulajdon tisztinek. — A’ féljíi a1 természettől munkára , testi erejét használásra , gondolkozó tehetségével való élésre rendeltetett, hogy ő okosságát’', és Lelkét testi erejével eggyütt azon fimilia feltartására , ’s boldogulásán fordítsa melynek ő fejévé tétetett. Ellenben az Asszonyának, melybe a’ jövendő tenyészet csirájinák le kellene tétetni, tága$ mcdenezére volt szüksége, mely a’ terhesség alatt a’ nádra ki-terjedésre helyet adjon, a’ szüléskor a’ gyermek átmeneteiéhez hozzá alkalmaztasson. — Innen már önként következett, hogy minden fejérszemély dereka hoszszabb, mint a’ férfiúi derék; úgy hogy a’ férjfi test közepe a’ szemérem csontnál , az asz- szonyi test közép pontja pedig a’ köldök tájnál van, vagy e’ közt, és a’ szemérem csont közt ta- láltalik. Innen az ágyékok-is szélessebbek a’ szép Nemnél , a’ nyak pedig véknyabb , hoszszabb , de a’ lábszárak egymástól távolabb álló izvápák- ban helyheztettek , a’ karok-is rövidebbek, mint a’ férj fiáknál. E’hez képest a’ növés karcsú, és kivált az ifjú Néger Leányoknál igen szembetűnő, a’tagok szépek, aprók, hajlékonyok ; könyü moz- dúlatúak, kellemetesen ingadozók, egy szóval az egész Asszonyi Organismus engedő kegyet, vagy grátziát mutat, mely nem csak a’ mozgás- baíi, az életmunkáiban, ügyességeiben, de a’ sebes növésben , hirtelenvaló fejtődzésben-is látszik ; de épen ezért a’ tehetségeknek tartósságok, a* fejtődzési tetőn való állandóságok, mélységek, 90
