Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

erejek anyira nincsenek-meg, mint a’ Férfiúi élö- mivességben. — Hogy továbbá a’ szép Nemnél a’ mejj-csont rövid,-az óldalbordák véknyabbak, a’ fattyú bordák kurtábbak, a’ borda porczogóji hoszszabbak, és hajlékonyabbak , a’has bizonyos tekintetben nagyobb , a’ koponya a’ több csontokhoz képest súlyos, a’bőr véknyabb , és gyengébb, a’ szőrök kevesebbek, a’ hajak töbnyire hoszszak , véknyak, igen hajlékonyok , a’ levegő gége kicsin, vékony, az emlők nagyok, a’ kariatok gyengébbek , az idegek (nervi) töbnyire véknyabbak , de érzékenyebbek’s a’ t. közönségesen ismeretes dolog. — Különösen

*2) a’ mi a’ növevényi életképnek anyagos te- rúllségct, vagy materiale sulstatumát illeti, tudjuk, hogy a’ reczemivszert (systema cellulosum) teszik azok a’ fejéres szinű liúsplehecskékből, *s egymást mind keresztbe, mind hoszszába vagdaló, és így igen áthatólagos, vagy pinczés hús lapokból álló , és az egész testben inkább, vagy kevésbé szembetünőleg mindenütt elterjedt külső, és belső szövetek, melyek a’ bőrt, hártyákat, verő és lassú ereket, kigőzölgő csatornákat , és hajszál vékonyságú edénykéket csak egyik, nevezetesen kül ső felületjeknél fogva fedik; más nem öblös élőmiveket pedig p. o. mirigyeket minden oldalról beburkoztatják , több élőmivekkel öszvekötik, és ez által egyszersmind némely bajaikban elszigetelik ; ezen kivűl (a’ mi több) minden élőmiveknek , kivált az inkább táplálás munkákkal fog- lalatoskodóknak belsőjükbe (parenchyma) be-öm9*