Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
38 Az emésztő szervek bántalmai. után. Miután a zsírmájnak és elhízásnak egyik leggyakoribb oka az alkoholicua italokkal való visszaélés, elhízásban szenvedetteknél eme káros hatány egyéb következményei (az edények atheromatosus folyamata, vesezsugor stb.) is találhatók. Kórtünetek és kórlefolyás. Nem ismerünk oly tüneteket, melyekből a zsírmáj kisebb foka felismerhető volna. Inkább a tapasztalat vezérel bennünket, ha zsírmájat veszünk fel elhízott egyéneknél, vagy gümőkórban, rákban szenvedőknél, főleg ha utóbbiaknál a máj alsó határát rendesnél jóval lejebb találjuk a nélkül, hogy ez más ok (pneumothorax, amyloidmáj) által volna feltételezve. — Nem is tudjuk, hogy a zsírmáj kisebb fokai idéznek-e elő működési zavart ? Nagyobb fokairól legalább elképzelhető, miszerint a májsejteknek zsírcseppek által való kitöltése, iigy a máj élettani működését, mint az epe tovaáramlását és a vérkeringést zavarni fogja. Bár e zavarok soha sem mutatkoznak oly mérvben, mint ezt pl. májcirrhosisnál látjuk, úgy még sem lehetetlen, hogy zsírmájban szenvedőknél észlelhető emésztési zavarok legalább részben a zsírmáj által tételeztetnek fel; részben mondjuk, mivel a zsírmájt előidéző okok némelyike, valamint az elhízottaknál gyakran észlelhető vérkeringési és légzési zavarok hasonló rendellenességgel járnak. A zsírmáj által okozott tárgyilagos tünetek közé tartozik a májnagyobbodás, a mit az előbbi fejezetekben mondottak szerint állapítunk meg; csak annyit kivánunk megjegyezni, hogy kimutatása gyakran nem sikerűi és pedig részben a máj puhább összeállása, részben a megvastagodott hasfal, a fodor és. cseplesz hájdiissága miatt. Az elhízás, mint ismeretes, a test körfogatának és súlyának szaporodása által árúlja el magát, minek következtében az illetők nem csak elékteleníttetnek, hanem egyszersmind elnehezednek, restek lesznek. Ez nem meglepő : miután a zsír izomzatúk közé is behatol, munkaképességük kevesebb és mégis nagyobb tömeget kell mozgatniok. Leginkább látszik az elhízás a pofán, az áll alatt (tokát eresztenek), a tarkó megvastagszik, néha ránczokat vet, úgy hogy a nyak sokkal rövidebbnek látszik; a szemek kicsinyek, az arczvonások élénkségüket elvesztik. Hasonlókép változik a törzs; a mellkas szélesebb lesz, az emlők megnagyobbodnak, de legnagyobb a has eltérése ; ez néha oly nagy, hogy mintegy lelóg; a nemző részek a megvastagodott bőrbe mintegy el vannak rejtve; nőknél a nagy ajkak jelentékenyen megnagyobbodnak; az alsó végtagok szintén otromba oszlopokhoz hasonlítanak. — A testsúly szapox*odása az elhízás kifejezettebb eseteiben annyira növekedhetik, hogy az eredetinek kétszeresét érheti el. — Könnyű belátni, hogy ily betegek ruganyosságukat elvesztik. Már tartásuk is nehézkes; fejüket és törzsüket rendesen hátra dülesztik, lábaikat széjjel terpesztik, miután így inkább képesek az egyensúlyt megtartani; hajolni pedig épen képtelenek. — Elhízottak bőre gyakran halvány, vérszegény, míg más elhízottaknál különösen az arczszín piros; a bőr továbbá rendesen fényes, főleg az arczon, mi a bővebb faggyú- és izzadtságelválasztásnak eredménye. Hiányos tisztántartás esetében e váladék bomlásnak indúl és nemcsak kellemetlen bűzt terjeszt, hanem egyúttal alkalmat szolgáltat intertrigo, eczema
