Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai
280 Az idegrendszer bántalmai. melyek az összenyomást gyakorló kór által úgy az összenyomás tartama előtt, mint az alatt okoztatnak s melyeket prodromalis tüneteknek is szoktak nevezni, valamint az ideggyököknek, a kémény buroknak, a gerinczveló'nek nyomatása által okozottakból. Ha a prodromalis tünetektől eltekintünk is, könnyen belátható miszerint a kórtünetek számos irányban változhatnak, a szerint a mint a gerinezvelőnek, a kemény buroknak más-más része, más-más ideggyök van a nyomás kisebb, vagy nagyobb fokának kitéve, a szerint a mint inkább az izgalmi, vagy hűdési tünetek lépnek előtérbe. A helyi viszonyok természete hozza magával, hogy (kívülről gyakorlott nyomásnál) eleintén a burok és ideggyökök, valamint a gerinezvelő részéről is az izgalmi tünetek jelentkeznek és később a hűdé- siek, míglen a gerinezvelő teljes összenyomásánál kifejlődnek mindama kóros jelenségek, melyek a gerinezvelő egész harántmetszetének lobjánál, elroncsolta- tásánál, úgy az érzési benyomások, mint a mozgási impulsusok vezetésére, a reflex és trophicus működésre nézve kifejlődni szoktak. (L. fentebb), s e miatt ezekkel e helyen csak röviden foglalkozunk. — Úgy mint a gerinezvelőlob, a nyomás is érheti e szervnek körülírt részét, egyik felét vagy egész harántmetszetét, minek megfelelőleg a tünetek szintén változnak, sőt a nyomás még inkább korlátolódik körülírt helyre, főleg eleintén és innen van, hogy kezdetben a tünetek gyakran egyoldalúak. Kezdetben tehát az ideggyökök és burok nyomásának tünetei mutatkoznak; ezek a hát körülírt, nyomásra, mozgásra fokozódó fájdalmában (a burok nyomásának tünetei) fognak állani. A hátsó gyökök nyomása fájdalmakat idéz elő, melyek az ideg mentén sugároznak ki és így a felső-alsó végtagokon, a törzs egyik vagy mindkét oldalán mutatkozhatnak, gyakran zsábaszerű jelleműek ; az idegek mentén túlérzékenység, parsesthesiák, trophicus zavarok (herpes, pemphigus alakjában) léphetnek fel. Később a hátsó gyökök teljes összenyomásánál érzéstelenség lép fel, mely mellett azonban az érzéstelen részek a leghevesebb fájdalomtól lehetnek ellepve (anaesthesia dolorosa). Ennek oka abban rejlik, hogy az érző ideg központi végének izgatása a központba eljutva, az excentricus projectio törvénye szerint, az előidézett ingerület azon környi helyre vitetik vissza, mely ama központtal rendes viszonyok közt összefüggésben áll. A hátsó gyökök izgatása a gerinezvelő megfelelő részéből ellátott izmokban visszaliajlás utján görcsöket, zsugort is idézhet elő. A mellső gyökök a nyomás által szintén izgattatván, kezdetben remegés, görcsök, zsugor, merevség, majd a hűdés lépvén előtérbe izomgyengeség, végre teljes mozgási hűdés lép fel. Addig míg az érző vagy mozgató gyökök izgalmi állapota van jelen, a reflexmozgások rendesek, vagy fokozódtak, az izmok táplálkozása alig szenved eltérést. Ha azonban a nyomás oly fokot ért el, hogy a vezetés az ideggyökökön át teljesen megszűnt, a reflex elmarad, s a mellső gyökök összenyomása után az izmok degenerativ atrophiának indúlnak. A fentebbi tüntetek korlátoltabb kiterjedésűek, egyes idegek területére szorítkoznak addig, míg a nyomás a gerinezvelőre is át nem terjedt. A mint a nyomás a gerinczvolőie is elterjedt, beállnak a vezetés megszakításának követ
