Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai
Az idegrendszer bántalmai. izgatottsági tünetek nagyobb fokánál helyi vérvételt, hashajtót rendelünk. Később kalium jodatum, unguent hydr. cin., fürdők, a villamosság lesznek igénybe vehetők. :266 HARMADIK FEJEZET. VÉRÖMLENY A GERINCZVELŐ ÁLLOMÁNYÁBA. APOPLEXIA SPINALIS. HAEMATOMYELIA. Kóroktan. Azt a körülményt, hogy a gerinczvelőbeli vérömleny — elté- rőleg az agybeli vérömlenyektől — inkább a fiatal korban fordul elő, az észlelők onnan magyarázzák, hogy ennek előidézésében a főszerep inkább a véredényekben levő fokozott nyomásnak s nem annyira az edények kóros elváltozásának — mint az agybeli vérömlenynél — tulajdonítandó. Ez azonban főleg amaz esetekre vonatkozhatik, midőn a vérömleny addig ép gerinczvelőben lép fel, a nélkül, hogy külerőszak hatott volna be. — Különben a legtöbb gerinczvelőbeli vérömleny, a gerinczoszlopra ható külerőszak, testi megerőltetés, a gerinczosz- lop megrázkódtatása, a csigolyáknak vagy a gerinczvelőnek vérzéssel járó bán- talmai, nemi kicsapongás, általános vagy helyi vérpangással járó zavarok -{vér- keringési — légzési bántalmak, aranyér, hószámzavarok) által idéztetik elő. A kiömlött vér rendesen nem nagy mennyiségű ; kisebb ömleny a gerincz- velő állományára csak nyomást gyakorol, nagyobb ömleny azt szétroncsolja ; de az így létrejött góczok ritkán érnek el mandolaterjedelmet. A vér részben alvadt, részben híg. A további változások ugyanazok, mint minőket az agy vérömlenyeire fogunk felemlíteni; létrejöhet teljes felszívódás, a velőállomány lágyulása, heg-, tömlőképződés. Kórtünetek és kórlefolyás. Oly esetekben, melyekben a vérömlenyt vérkeringési zavar, nevezetesen vérbőség előzi meg, a betegek ennek — különben sok értelmű — tüneteiről panaszkodnak: ily tünetek : a gerinczoszlopon különösen a kereszttájon fellépő nehézség érzete, a végtagok fájdalmassága, a végtagokban fellépő fonák érzetek stb. — Az esetek nagyobb számában azonban a vérömleny hirtelen, gutaütésszerüleg fellépő hűdés által árulja el magát. A betegek hirtelen keletkezett fájdalomról panaszkodnak és a nélkül, hogy öntudatuk zavartatnék (ha csak nem a gerinczagy nyaki részén foglal helyt a vérömleny) többnyire teljes paraplegia lép fel náluk. A hűdés az idegelemek összenyomása következtében a gerinczvelőbeli vezetés megszakítása által tételeztetik fel, és így a hűdés terjedelme is változik a szerint, a mint a vezetés a gerinczvelő egész haránt metszetén, vagy annak csak egy részén van megszüntetve, valamint az ömleny székhelye szerint. A viszonyok ezek miatt sok módosulatot mutathatnak. Ha a vezetés az egész harántmetszeten akadályozott mozgási és érzési hűdés, és ha az ömleny a gerinczvelő alsó részében foglal helyet, a visszahajlási ingerlékenység hiánya, esetleg priapismus, hólyag-végbélhűdés és ennek következményei lesznek jelen. Ha a szétroncsolt hely magasabb, az ott áthatoló vissza
