Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai
A gerinezvelő burkainak lobja. 261 járványos agy-gerinczvelőburoklobról (1. I. k. 144. oldal) és a gümős gerincz- yelőbur oklobról tudjuk. — A másodlagos gerinczvelőburoklob szegődhetik az agynak, gerinczvelőnek és a gerinczoszlopnak legkülönbözőbb bántalmaikoz, továbbá a gerinczoszloppal szomszédos szerveknek (tüdő, hólyag, vese stb.) lobos folyamatához, bőrlobokhoz (decubitus), számos heveny fertőző kórhoz. A felhozottak érthetővé teszik, hogy meningitis spinalis miért gyakoribb a fiatal korban. A leptomeningitis spinalist kisérő kórboncztani tünetek minden tekintetben hasonlók lesznek azokhoz, minőket a járványos agy-gerinczvelőhártyalobra nézve írtunk le, miért is az I. k. 144-dik oldalán felhozottakra utalunk. Kórtünetek és kórlefolyás. A heveny leptomeningitis spinalis tünetei nagyjában összevágnak a járványos agy-gerinczvelőburok lobjának tüneteivel, miért is e helyen csupán azok rövid vázolására szorítkozhatunk. A tünetek — eltekintve másodlagos meningitisnél az alapbántalom tüneteitől — függnek a lobos folyamat kiterjedésétől, a folyamat hevességétől. Ha eltekintünk azoktól az esetektől, melyekben az agyhártyák is lobosak és így az agyi tünetek részben ez által okoztatnak, a meningitis spinalis tünetei részint általánosak, részint helybeliek és utóbbiak ismét lehetnek a velőburoknak, vagy egyúttal a bántalom körébe többnyire .bevont idegyökőknek és gerinczvelőnek kóros állapota által feltételezve. A bántalom kezdete néha lappangó ; főfájás, végtagfáj dalinak, kedvetlenség, étvágytalanság, hányásinger, mérsékelt láz képezik a tüneteket. Máskor a kezdet hevesebb rázó hideggel, görcsökkel stb. köszönt be. A láznak megfelelők lesznek a többi tünetek is; határozott szabányt a hőmenet nem mutat. A gerinczvelőburok megbetegedésének helyi tünetei eleintén izgatottsági, később hüdési tünetek által fogják magukat leginkább elárulni. Előbbiek hátfájásban, a hát merevségében, továbbá az érző ideggyökök izgalmi állapota következtében fellépő kisugárzó fájdalmakban, a bőr túlérzékenységében, övszerű érzetben, a mellső gyökök izgalma következtében — vagy visszahajlás utján — létrejövő izommerevségben, görcsökben fognak állani. Mind e tünetek olykor enyhülnek, máskor ismét önként, vagy a legcsekélyebb mozgási kisérlet- nél fokozódnak. A tarkó, merevsége következtében, hátra huzatik, a gerincz- oszlop elferdül, a végtagok állandóan bizonyos helyzetben tartatnak. Az izmok görcsös összehúzódása a légzési műveletet is akadályozhatja. A vizelés és székürítés gyakran nehezített. A visszahajlási ingerlékenység fokozódik. Némely esetben a tünetek nem is fejlődnek tovább, hanem mérséklődnek és visszafejlődnek. Más esetekben az izgatottsági tünetek hűdésiek által lesznek követve, vagy mi leggyakoribb, keverten fordulnak elő. E tünetek az előbb vázoltakkal ellenkezők : a bőr érzéstelen, az izmok petyhüdtek, mozgásra képtelenek, a hólyag- kiürítés teljesen fennakad vagy vizeletcsepegés áll be. De még ilyen esetek is javulhatnak, miután a hűdés gyakran csupán az ideggyököknek vagy gerinczvelőnek összenyomatása által okoztatik, az izzadmánv felszívódásával pedig az idegek vezetése ismét helyre áll. — Súlyos veszély és igen heveny esetekben már az első napokban halálos kimenetel következhetik be, ha a lobos folyamat
