Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai

Idült szövetközi májlob. Zsugor-máj. ömlik és a lép nagyobbodása e miatt oly gyakori cirrhosis mellett, bár állandó tünetnek ez sem mondható. Bővebb bélvérzes következtében többször láttunk ily lépet kisebbedni. Nagymérvű pangás daczára liiányozhatik a lép nagyob­bodása, ha megeló'ző lobfolyamatok következtében megvastagodott tokja akadályul szolgál a nagyobbodásra nézve. Egyidejűleg fennálló hasvizkór ép úgy akadályozhatja a lép megnagyobbodásának kimutatását, mint akadályozza ezt a májra nézve. Legfeltűnőbb következménye a verőczér ágai összenyomatásának a has- vízkör, miután a hashártya visszerei szintén a verőczérbe ömlenek. A hasvizkór részleteit illetőleg az erről szóló fejezetre utalva, e helyen csupán annyit emlí­tünk, hogy májzsugorhoz szegődő hasvizkór a legnagyobb fokot érheti el, és hogy egyéb testrészek vizenvője csak későb csatlakozik a hasvízkórhoz, a vég­tagoké i)l. akkor, midőn a folyadék súlya következtében az űrös visszér is összenyomatik. Gyomor-bélvérzés következtében kisebbedvén a pangás, a has- vízkór is mérséklődhetik. — Az egyszer kifejlődött hasvizkór különben, legalább a betegség elején, gyakran változik súlyosságára nézve. A hasfalakon a vv. epigastricae inferiores vastag kötegként haladnak felfelé, hogy a felső epigastricus visszerekbe ömöljenek. A köldök körül olykor különösen jól látszanak a kitágult visszerek (caput medusae), mi az által van feltételezve, hogy a verőczér törzsében felhalmazódott vér, az átjárhatóságát megtartott és most kitágixlt köldök-visszéren át jut a kitágúlt hasfali visszerekbe, úgy hogy e vér most kerülő utakon halad a nagy visszéráramba. Ezen kívül a hasűri szervek visszerei közt is jönnek létre összeköttetések, melyek segedel­mével lehetővé van téve, hogy a verőczér vére kerülő utakon jusson a jobb szívbe. Hozzájárni e berendezés ahoz is, hogy a verőczérbeli pangás előbb említett következményei olykor mérséklődnek, vagy ki sem fejlődnek. Ily összeköttetések többek között a következők: a v. coronaira ventriculi és a Glisson-tok visszerei a rekesz visszereivel, a vena haemorrhoidalis interna a vena hypogastricával stb. A lebenykeközti kötszövet zsugorodásának további következménye gya­nánt észlelni néha sárgaságot. Ez többnyire kisfokú, mi részint abban találja magyarázatát, hogy az epe vezeték átjárhatósága alig csökken és valószínűleg abban is, hogy a máj sejtjei apadván, megapadt a termelt epefesteny mennyisége is. E két körülmény érthetővé teszi azt is, hogy miért hiányzik a sárgaság a májzsugor némely esetében teljesen. Oly esetekben, melyekben a sárgaság nagy mérvű, fel kell tennünk, hogy ez a nagy epeutak hurutja által van feltételezve, mire a fennálló gyomor-bélhurut elég bő alkalmat szolgáltat. Számosak még ama következmények, melyek — habár közvetve — cirr­hosis következtében felléphetnek. Legszembeötlőbbek köztük azok, melyek a hasvizkór által idéztetnek elő. A rekesz feltolatása következtében légzési és vérkeringési zavarok fejlődnek; a hasvizkór fokával arányban a vizelet elválasz­tása is csökken. A vizelet többnyire sötét színű, esetleg epefestenytartalmú, állva megzavarodik. Némely szerző szerint hugyanytartalma fogyott és némely esetben, különösen szénvízegyek bővebb bekebelezése után czukortartalmú. ±1

Next

/
Oldalképek
Tartalom