Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
242 Az idegrendszer bántalmai. telezettnek. Tabestől főleg az által különbözik az alkokolhűdés, hogy utóbbinál hiányzik a visszahajlási pupillamerevség, az övszerű fájdalom.— A gyógyeljárás a szeszes italok élvezetének megszüntetésében, súlyosabb esetekben a villamo- zás, meleg fürdők alkalmazásában fog állani. HARMADIK FEJEZET. ARCZIDEGGÖRCS. TIC CONVULSIF. Kóroktan. A szóban levő bántalom alatt az arczideg által ellátott izmok klonicus görcsös összehúzódását értjük. E görcs fel lehet tételezve az arczideg központi végződésének (agybántalmak), az arczideg törzsének, vagy egyes ágainak izgalmi állapota által. Utóbbi esetekben az izgalom okáúl szolgálhatnak : meghűlés, kiilerőszak, az agy alapján, a koponyacsontokban fejlődő bántalmak, fül-, fogbántalmak stb. — Az arczideg görcse azonban visszahajtás útján is keletkezhetik: a háromosztatú ideg érző ágainak izgatása által kiváltva, mint ezt szem-, fogbántalmaknál, a háromsztatú ideg zsábájánál látjuk; az inger olykor valamely távolabbi érző idegnek izgatásából (bél-, méhbántalmak stb.) keletkezik.— Némely esetben általános ideges kedélyi állapot, valamint idegességre hajlamító alkat, izgatottság következtében lép fel. — Allíttatik továbbá, hogy rossz szokás, öröklékenység, valamint utánzási hajlam is befolyásolhatja keletkezését. — Számos esetben végre az előidéző okot nem ösmerjúk. Kórtünetek és kórlefolyás. Az arcz izmaiban fellépő rángó görcsök képezik az arczideggörcs tüneteit. A görcsök, melyek többnyire csupán az egyik arczfélre szorítkoznak, majd az arcz összes izmaira elterjednek, majd csak egyesek húzódnak össze ; olykor a rángó izomcsoportok váltakoznak. Eme lehetőségek, valamint azok combinatiója által a kórkép rendkívül változatos lehet. A betegek hol homlokukat, a szemöldívet vonják redőbe, majd a szemhéjak csukódnak, ismét máskor orrukat fintorítják, vagy ajkizmaikat, a szájzughoz menőket húzzák össze, mi által a legkülönfélébb grimasse-ok keletkeznek. Az összehúzódások csak gondolatnyi időig tartanak, de ép oly gyorsan ismétlődnek s egymással váltakozhatnak, úgy hogy a betegek arczkifejezése majd pislantást, majd sírást, majd nevetést utánoz. Néha csupán nehány ily összehúzódás jön létre, mire órákig, napokig tartó szünet következik, máskor a váltakozó izomösszehúzódások csupán éjjel szünetelnek, sőt ritka esetekben még a betegek álma alatt is folytatódnak. — Az akarat e görcsökre befolyással nem bír, sőt gyakran épen valamely szándékolt mozgás szolgál rohamos felléptük megindítására. Kedélyi izgatottság alatt rendesen fokozódnak, és ha igen hevesek, különben nem rángatódzó arczizinokra, vagy távolabbi izmokra, a nyaknak, a végtagoknak izmaira is elterjedhetnek. Az illető arczfél, ha csak szövődmények hiányoznak, nem fájdalmas, érzési, táplálkozási zavarokat nem mutat,
